Váci végrendeletek I. 1706 - 1750 (-1754) - Váci Történelmi Tár 3. (Vác, 2006)
BEVEZETÉS
A váci végrendeletek kútfői, őrzési helye és levéltári rendszere A végrendeleteket három levéltári intézményben őrzött iratanyag alapján közöljük. A legnagyobb gyűjtemény a Vác Város Levéltárában őrzött Püspökvác mezőváros fondjában található, annak egyik állaga, ami az 1706-1858 közötti évekből 362 számozatlan és 1341 számozott, összesen 1703 darab végrendeletet tartalmaz. Az 1850 és 1858 közötti évekből mindössze 31 darab végrendelet maradt fenn. 7 Hogy mennyire teljes a törökkor után keletkezett végrendeletek gyűjteménye, erre nehéz válaszolni. Az biztos, hogy a 19. század közepén az irattárban történt rendezés során számba vett és 1711-1851 között keletkezett végrendeletek közül csak elvétve hiányzik néhány darab. Valószínű - lévén a végrendelet jogbiztosító irat, és ezért gondosan őrizték -, hogyha volt is több végrendelet a városi levéltárban, azok már 1851 előtt megsemmisültek. Az 1742-1859 között önálló város, Káptalanvác levéltári anyagában viszont nem találhatók testamentumok. Megjegyezzük, hogy a közölt végrendeleteket nem vizsgáltuk abból a szempontból, hogy azok közül melyik püspökváci, illetve káptalanváci lakosé. De valószínű, hogy a város különválása és az 1750 közötti időszakban keletkezettek többsége püspökváci, hacsak nem teljesen az. Valószínű ugyanis, hogy a káptalanváciak is saját tanácsuk előtt végrendelkeztek. Egyébként a hovatartozásra csak ritkán található utalás a végrendeletek szövegében. Káptalanvác neve nem fordul elő, Püspökvác neve viszont rendszeresen szerepel a keltezésben, s néha egyes ingatlanok esetében jelölték a városrészt is (pl. Németváros, Tabán). Semmi bizonyosat nem tudunk az 1714 és 1770 között önálló jobbágyközség, Kisvác lakosainak végrendeleteiről. Ugyancsak ismeretlen a váci zsidóság végrendelkezési gyakorlata. Egyetlen zsidó lakos végrendelete sem maradt fenn az 1851-ig terjedő időszakból. Ennek valószínű oka az, hogy a Vácott 1840 előtt püspöki engedéllyel szórványosan élő, majd ezután az 1840. évi XXIX., úgynevezett emancipációs törvény alapján letelepedő zsidó lakosok nem tartoztak közvetlenül a mezőváros joghatósága alá, hanem valószínű, hogy az 1850-es évek elejéig fennálló zsidóközség - a közösség (communitas) által választott bíróból és esküdtekből álló - testülete előtt végrendelkezhettek. A püspökváci végrendeletek eredeti - az iratok külzetén levő - sorszámozása kétféle rendet tükröz. Egy korábbit, aminek a rendjét nem rekonst7 A püspökváci iratanyagban található eg)' 1852-ben kelt iratátadási jegyzék, miszerint a Váci Püspöki Uradalom 38 darab végrendeletet adott át megőrzésre a városi levéltárnak. E testamentumok 3—1 évvel ezelőtti darabszintű rendezése során meglepetéssel állapíthattuk meg, hogy még mindig volt köztük 15-20 bontatlan (a zárópecsétek miatt feltöretlen), amiket természetesen felnyitottuk.
