Héjjas Pál - Horváth M. Ferenc: Régi képeslapok - Old postcards - Alte Ansichtskarten, 1896 - 1950 - Váci Történelmi Tár 2. (Vác, 2001)

Város a Duna partján - történeti áttekintés

turális szintű ipart a Reitter-kocsigyár, a Neumann Ecetgyár, az Udvardy-Hoffman-féle gőzmalom, a Saxlehner-szalmahüvelygyár, a Lőwinger Bútorgyár jelentette az 1850-70-es évektől. Az 1880-as években igazi csapásként érte a szőlőtartó gazdákat a filoxéra pusztítása, melynek nyomán több száz család veszítette el megélhetési alapját. A munkanélküliek számát növelték a verseny által kiszorított kézművesek és a föld nélkül maradtak sokasága. A felszabaduló munkaerőt elsősorban a budapesti, az újpesti és a rákospalotai gyárak fogadták. A város - néhány tiltakozó politikai felhang ellenére, mely a munkásmozgalom szellemét nem akarta beengedni a városba - maga is elősegítette kedvezményekkel (ingyenes telek, adómentesség) cégek letelepedését. A gyáripar első képviselője, az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt. 1889-ben telepedett le, s őt követte a Váci Hengermalom Rt., 1891-ben a Váci Horganyhengermű Rt., 1905-ben az országos hírnévre szert tevő Kobrák Cipőgyár, 1908-ban a Hirmann István Mérőeszköz- és Szerszámgyár, és néhány kisebb vállalkozás. A mezőgazdasági jellegű vállalkozások között megtalálhatók voltak a kis- és középbirtokosok (pl. a Huber és a Marx család), borpincéivel a püspökség és a káptalan, valamint unikumként az 1909-ben megalakuló Magyar-Belga Kertgazdasági Rt. Az I. világháború előtt már csak a lakosság egynegyede élt mezőgazdaságból, viszonylag magas volt a kereskedők és a kisiparosok száma. A közel kétszáz kereskedő és ötszáz iparos több érdekvédelmi szervezetet és a gazdasági tevékenységet segítő hitel- és biztosítóintézetet hozott létre, többek között 1870ben az Ipar és Kereskedelmi Hitelbankot, 1900-ban a Vác és Vidéke Hitelszövetkezetet, a Váci Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezetet és 1917-ben a Hangya Szövetkezet. A kisváros társadalmának aktivitását jól mutatják azok az intézmények és civil szerveződések, egyesületek, melyeket 1867 után hoztak létre. A legjellemzőbbek ezek közül a kaszinó, a legényegylet, a dalegylet, a múzeumi egylet, a felekezeti alapon szervezett nőegyletek, olvasókörök, gazdakörök, betegsegélyző egyletek, temetkezési egyletek, tűzoltóegylet és sportegyletek. A századfordulóig 25-30 egyesület alakult meg. Létrejöttek azok tipikus polgári intézmények is, melyek már a nagyobb közönséget szolgálták: 1870-ben a Váczi Lapok c. hírlap, 1888-ban egy zeneintézet, színházterem és egy 50 férőhelyes magánkórház. A város lakosainak felekezeti megoszlása sokrétűbbé vált: a katolikus és református egyház mellett az 1840-es évek elején megalakult az evangélikus gyülekezet, 1841-ben a zsidó hitközség, melyből 1868-ban kivált az ortodox hitközség. Az egyházi elemi iskolák mellett, melyeket az 1868. évi Eötvös-féle népiskolai törvény alapján szerveztek át, több magániskola, ipariskola, vasárnapi ismétlőiskola is létesült, s 1893-ban beindították az első polgári leány, 1911-ben polgári fiúiskolát is. A kegyes tanítórendi gimnázium az 1880/81-es tanévtől érettségi vizsgajoggal rendelkező főgimnáziumként működött. A siketnéma intézetben alapításától kezdve a legkorszerűbb elvek szerint tanították és foglalkoztatták a növendékeket. Ugyanakkor 1867-1904 között siketnéma tanárgyakornoki képzést folytattak. 1911-12-ben pedig siketnéma fiúés leány szakoktatást és foglalkoztatást folytató intézet nyílt. Vác 1850. évi térképe (PML) The 1850 map of Vác (PML) Stadtplan von Vác aus 1850 (PML) Vác 1875. évi térképe a fürdőhelyekkel, a révvel és a hajóállomással (PML) The map of Vác from 1875 with its spas, the ferry and the pier (PML) Stadtplan von Vác mit den Badestränden, der Fähre und der Anlegestelle (PML) A Duna-part 1914. évi térképe (PML) The 19J4 map of the banks of the Danube (PML) Karte des Donauufers aus 1914 (PML) A Duna-part 1885. évi rendezési terve, részlet (PML) The 1885 settling plan of the banks of the Danube, excerpt (PML) Plan zur Neugestaltung des Donauufers aus 1885, Ausschnitt (PML) A társadalmi változások a város külső arculatát is megváltoztatták. A századforduló előtt, még az 1860-as években kezdődtek meg azok a munkák, melyek a város csinosodását, egyúttal a közegészségi állapotok javítását célozták: újból megépítették a dunai védfalat, sőt kikötőket, strandot, sétányt létesítettek itt az 1880-as évektől. Megkezdték a csatornázást, több utcában járdát építettek és szeméttelepeket jelöltek ki. Bauer Mihály rajztanár és vállalkozó által 1899-1900-ban létrehozott új