"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)

^ 111 =<?> 1715. június 18. Kollonits püspök rendelkezik a város ügyeinek intézéséről zen váci püspöki székvárosunk főbírája, és a többi hivatalokat viselő polgárai napi munkáit és fáradalmait méltó tekintetbe véve, először is és mindenek előtt nemcsak elhatároztatik, hogy ugyanazon fő- és pincebírák a kamarással együtt minden beszállásolások és előfogatozásoktól fölmenteinek, hanem egyszersmind következő díjaik leendenek, melyeket évenként a város nekik fizetni tartozik, tudniillik: a főbíró ettől fogva ezentúl évi 50 frt fizetéssel szabályoztatok, a kamarásnak 30, a pincebírónak szintén 30 frtja leend; a két albírák egyenként 35 frtot kapnak, a 12 belső tanácsos pedig megkülönböztetésül a többi községiektől, fölmentetik minden szállítások és előfogatozásoktól, hogy tudniillik így a közjónak emelésére derekasan, és minden, a várost illető gondok és ügybajokban annak hasznára erélyesen munkálkodhassanak. Nemkülönben [...] éber gondoskodásukhoz fog tartozni, a város tisztaságára felügyelni, az utcákat és közhelyeket kitisztíttatni, annak árkait s gödreit betölteni és elegyengettetni, szóval: a magoknál alábbvalóbbakat saját példáikkal minden csinosságra serkentgetni. A többi között pedig meghagyom, miszerint a városban lakók, akár mesteremberek, akár pedig alacsonyabb sorsúak legyenek, egyetértve oda törekedjenek, hogy a kölcsönös barátságot ápolják, [...] az erénymüvelésben gyakorolják magokat, ez szükséges. [...] Minden alattomos meghívások és gyülekezetek teljesen mellőztessenek [...] A gorombáskodások keményen tiltatnak, nehogy a tanács és a többi elöljárók ellen valami kigúnyoló és becsület-kisebbítő szavak valakitől hal látszassanak; mert ha valaki ily bántalmazó tényen kapatni fog, az olyan a szigorú büntetést ki nem kerülendi. Minélfogva az ily rendetlenségek kikerülése végett, nem lesz szabad a bírónak a legcsekélyebb dologban is a senátorok tudta nélkül, önkényüleg határozni, főképp, ha a tárgy az egész várost illeti, és akkor is a községből némelyeket összehívni el ne mulasszon, hogy mind az előadások, mind a határozások nyilván történjenek. [...] Midőn a bíró által gyűlésre az idő kitüzetik, ha valaki ellenszegülő lenne, vagy elegendő ok nélkül arra meg nem jelennék, az olyannak 2 frt 30 kr. büntetéspénz szabatik ki a letevésre. Ha a felek, mint gyakran történni szokott, magok között megegyezni nem tudnának, hanem szomszéd a szomszéd ellen panaszolkodnék, járuljanak az ilyenek illő tisztelettel a bíró elé és tegyék ott le panaszukat. Mi megtörténvén, tartozik a bíró némely tanácsbelieket magához hívni össze, és akkor igazságosan és érdemlegesen, félretéven a kedvezést, szeretetet, gyűlöletet, nemzetiséget, szóval: minden emberi tekintetet, a perlekedő felek közt igazságos ítéletet fog hozni. Azon esetben pedig, ha a bíró ily üléseken a törvény és igazság ellen, ezeknek meg nem felelő ítéletet hozna, a bíró 32, a tanácsbeliek pedig 16 frtkat fizetendnek büntetésül az uradalomnak. A bíró és a tanácsosok tisztéhez tartozik: havonként a mértékeket jól és szigorúan megvizsgálni és kitelhetőleg felvigyázni, hogy ha valaki hamisságban találtatnék, nemcsak az olyanok összes mértékeit elkobozni, és az onnét magának csinált pénznyereményt elvenni, hanem egyszersmind 15 frtnyi pénzbüntetés alá is vetni, a negyedrész a föladónak ítéltetvén oda, az uradalomnak bejelenteni tartoznak. [...]