"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Függelék - Mértékegységek és pénznemek

Pénznemek akcse dénár florenus forint forint garas ezüst pém gulden korona krajcár libra máriás (márjás) márka pengő pengőforint (pft) peták 1564-ben 60 akcse 17.sz. végén 66 akcse 100 dénár aranyforint 1 forint 1 forint 1 kisgaras 1 korona 2 korona 1 krajcár 1 váltóforint 1 máriás garas pengő török ezüstpénz = 1 aranyforint = 1 aranyforint magyar ezüstpénz = 1 magyar aranyforint = 100 ezüst dénár (14-15. század) = 430 ezüst dénár (18. század második fele) lásd florenus = 100 krajcár (kr) 1857-től : = 100 fillér 1946. augusztus a Habsburgok által a 17. kibocsátott pénz = 3 krajcár - 5-6 dénár az ún. konvenciós rajnai neve; lásd pengőforint eredetileg arany-, majd Németországban 1667 és vert pénz a tallér 2/3 értékében; 1753 és 1857 között német fél konvenciós pénz az Osztrák-Magyar Monarchia talos pénze 1892-től 1926-ig - 1/2 forint (1 forint = 100 fillér = 1 forint az 1659. évi Habsburg birodalmi reform után váltópénze, mely totta a dénárt = 2 dénár 1857-ig a váltóforint váltópénze = 60 krajcár all. századi pénzverés alapsúlya, a Karoling font vagy libra = 34 dénár középkori pénzverési alapérték, súlymérték; Mo-on 1150 körül lett meghatározó. III. Béla idején 233 g, 1271-től 245,54 g, 240-280 dénárt vertek belőle 1927. január 1. és 1946. augusztus 1. között használt hivatalos pénz és valuta = 100 fillér az ún. konvenciós rajnai ezüstforint neve 1753-tól az 1762-ben kiadott papír bankóforinttal szemben. - 5, valamint (II. József idején) 7 krajcár 892 ig 1 -jétől században ezüstforint ezüstpénz; 750 között hivapenzkivál-