"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - XII. A szocializmus építésének lejtős „út-ján" (1956 -

a kommunisták elbocsájtása a vállalattól, illetve alacsonyabb munkakörbe he­lyezése. Ezzel egyidejűleg az ellenforradalmi elemek megszilárdítása a gyárban. November hónapban a szabotálása a munka felvételének. November végén, december elején szervezése a sztrájknak. Ezen utóbbi idő­szakban még bele tartozott, hogy a vezetést (mivel az üzem felelősvezető nélkül maradt) az ellenforradalmi elemeknek legjobban tetsző személynek kezébe jut­tatták. A Kormánybiztos megjelenéséig, december végétől február 15-ig már nem a nyílt politikai harc jellemezte őket, hanem a suttogó hangra szorítkoztak. A kormánybiztos Merész Henrikné általában igen ügyesen és az akkori lehetősé­geknek megfelelő módon kordában tudta tartani a munkástanács tagjait. A munkáskáderek eltávolítása (számszerint, milyen funkciókból) : Igazgató Normás (2 fő) Igazgató titkára és T(itkos) Ü(gy) K(ezelés) Munkavédelem és tüzrend. elő­kezelő adó Párttitkár Újítási m(eg)b(ízott) Személyzeti o(sztály) vez(ető) Filmgyár vezető Munkaügyi o. vez. Légó törzs p(arancsno)k. Normairoda vez. Központi raktár vez. Összesen: 13 fő. Mikor szűnt meg a munkástanács? Az új igazgató megjelenése után (1957. II. 15-én). A munkástanácsnak lé­nyeges szerepe nem volt és április hó közepén, tekintettel arra, hogy a munkás­tanács határozat képtelen volt (egyes személyeket nyugdíjaztunk) a munkásta­nács lemondott. Hőbörgők, ellenforradalmárok ténykedései (névszerint) : Betyár László -, aki disszidált és Maraffkó Miklós, aki ugyancsak disszidált, voltak a legvéresebb szájú uszítók, akik szervezték a dolgozókat a szervezet el­lenállásra. Dr. Keipert Miklós, aki a munkástanács elnöke volt a törtető és karielista [!] hajlamai miatt (főmérnök akart lenni) együtt uszított Betyárokkal, majd mikor látta, hogy számukra minden elveszett ő is disszidált. Lényegében e három személynek tudható be elsősorban a munkástanács jobbratolódása. De a munkástanács egyéb tagjai is eléggé hőbörögtek mint pld. Korda Szabolcs (apja földbirtokos volt) és Csipán László (apja csendőr majd szeszfőzde tulajdonos volt), kik követelték a Szovjet csapatok azonnali kivoná­sát, a pártszervezet helyiségének azonnali átadását, [tollal utólag beírva:] kilépett. Rózsahegyi József (csendőr volt), aki nem nyíltan, de „úgy egymás között" hangoztatta, hogy a kommunista egyéneket el kell távolítani. Dr. Kovásznay Rezső (Erdélyi Papírgyár nyilas kormánybiztosa volt), ugyancsak követelte a kommunista funkcionáriusok leváltását, szidta a Szovjet­uniót és fennen hirdette a fasiszta faj ideológiáját, [tollal utólag beírva:] (nyugdíjazták). Iván Ferenc művezető, a munkástanács későbbeni elnöke lett (disszidálások után), aki a felszabadulás után mintegy két esztendeig katonai elhárító vonalon dolgozott. 0 személy szerint egy igen jófejű ember, aki hátulról mozgatta a

Next

/
Thumbnails
Contents