"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)
Írásos emlékek - II. Török idők (1526 -
es Zokot kereskedőknek igaz Járására, Mellyet meg Iratot Iewelewel meg is Bizonitot. Mi es Azer mind feienkent. Ez kegielmes N[agyságos] Buday Fejedelemnek fogadását latuan. Igeryok magonkat Tehetsegonk es Erőink zerynt Embersegonkre Tiztsegonkre zolvan, oltalommal es segítséggel lenny ha valamikor, valaha es valahol mas idegen es gondolt adósság miatt, Valamely Jámbor uton iaro, kereskedőnek Bolgatasa lenne, hirónkel lewen igiekezönk Mindenkor Zabadolasara lenny: Melly dolognak erosb voltha ezt, hogy minden rendbeliek, Jarianak Jöyenek Orzagunk es Varasonknak igaz harmincadian es Vamian iarwan. Tulajdon Varasonknak pechetit es Lewelonketh Attok. Isten tarchon meg Mynden Rendbely igaz kereskedő Atiankfiait, Barátinkat. F Tragor Ignác: Váci érdekességek. Vác, 1923. Váci könyvek 9. 209. L Vác városa a budai basa által kiállított hitlevél alapján adta ki ezen iratát. 1590 márciusa A váci rabok segítséget kérnek Pálffy Miklós komáromi főkapitánytól i, szegény megnyomorodott ker(esztény) rabok, kiknél lehetetlen dolog, hogy egész Konstantinápolytól fogva Újvárig, se török, se keresztény rabok nagyobb ínségben és kínlódóbb nyomorúságban lehessenek nálunknál az elfutott Zalay Tamás miatt, kinek N(agy)s(á)god eddig régen ha akarta volna elejét vehette volna. Nyolcz egész hónaptól fogva, mennyi méltatlan való vereségeket és kínzásokat rajtunk cselekedtek érette, mikről Nsgodnak gyakorta mint bizonyos emberek által és mint titkon való írásaink által megtaláltuk. ím mostan viszont újabban elkezdték rajtunk a napi vereségeket; minden vasárnap verten-vernek bennünket, mind lábaink elszáradnak és mind alfeleink kirothadnak a napi vereségek miatt, melyek talán Nsgal ennyi végre tudva nincsenek, melyben bizonyosak vagyunk, hogy Thúry Márton urunknál mind mi nyomorúságaink tudva vannak, de az kinek nem fáj, annak nem serzik (?). A minemű levelet Nsgod, a mit rabtársainktól a bégnek küldött volt, és a hol azt írja Nsgod, hogy méltatlan ne sanyargassanak bennünket, mert ott kint is (?) bégek, agák, vajdák vannak, és el nem szenvedi Nsgod; csak nevetik és azt mondják: (Nsgod megbocsássa) az eb úgymond megmerné e inkább próbálni hogy csak ruháikat is azoknak avégre illetné; és mikor vernek is bennünket, mindenkor ezzel vernek: a bégek, az agák és a vajdák megmentnek - úgymond benneteket. Mindazáltal alázatosan könyörgünk Nsgodnak, mint kegyelmes urunknak az égi megfeszített Jézus Krisztusért, ne hagyjon Nsgod bennünket; ne szenvedje Nsgod e méltatlan nyomorúságainkat. hiszen Nsgodnak kellett esedeznünk, ha Nsgod nem fog, kinek esedezzünk, hogy a másvilágon a mi vérünk Nsgod után ne kiálltson, mert immár a nagy sok kínzások és vereségek miatt kénytelenek vagyunk a sorsot reánk vennünk, ki miatt minekünk soha szabadulásunk nem lehet, Nsgod fogja meg utunkat, a ki még szabadulhatna is, mert nem akar Nsgod megoltalmazni igazságunkba. Tekintse meg az Istenért Nsgod, és a Nsgod tisztét, a kiben vagyon Nsgod, s efféle szegény gyámolatlan megnyomorultakon könyörüljön. Nsgod, kik a Nsgod keze alól vesztünk el, vagy szabadulhatunk vagy nem, csak Nsgod ezt vegye el rólunk; ne sanyargassanak érte bennünket, mely sanyarúságunkat mástól is megértheti Nsgod.
