"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - VI. A polgári boldogulás évtizedei (1867-1918)

4. a „Constantin" parkban elültetett két millenniumi fának d. e. 1/2 12 órakor végbemenő megáldási szertartásán a város közönsége minél nagyobb számban jelenjen meg; 5. a kolduló és a szemérmes házi szegények fejenkint egy-egy korona milleniumi alamizsnát kapnak; azért azok, akik erre igényt tartanak, f. évi május hó 9-ik napján jelentkezzenek a városi polgármesteri hivatalban, ahol mindegyikük egy utalvány lapot fog kapni, amelylyel az alamizsnát a városi pénztárból felveheti. Kelt Vácz város tanácsának 1896. évi május hó 7-én tartott ülésében. Dr. Zechmeister János s. k. Gajáry Géza s. k. főjegyző polgármester F PML VO Vác várostörténeti iratok levéltári gyűjteménye, Vác város önkormányzatával és igazgatásával kapcsolatos iratok. 5. tétel. 1896. május 10. Részlet Freysinger Lajos millenáris díszközgyűlésen elhangzott beszédéből E

zredév. Egy pillantásnál is kevesebb az örökkévalóság időtelen végtelenségében, a mint a zsoltár zengi: „Nálad egy ezred [!] csak pillantás, olyan mint a tegnapi nap, mely az estével elmúlt s nincs többi"- de mily óriási idő a véges emberek rövid életéhez viszonyítva! Ha kezdetéhez visszatekintünk, már csak sötétséget találunk, melyet nem világít be a világtörténet szövétneke, se a tudomány kutató fáklyája. Maga a honfoglalás ténye is mint egy megfejthetetlen mysterium áll ellőttünk. A honfoglaló ősöknek az a képe, a párducos Árpáddal, a halni vagy győzni kész kacagányos apákkal, a zászlóját tüzes ménen lobogtató Bulcsúval, úgy amint a költő álma nemzeti dicsőségünket elzengette, a „Névtelen jegyző" feljegyezte és Kézai Simon - a dunakeszi pap - képzelete krónikába szőtte nem állja meg a mai történettudás kritikáját - Tény, hogy Árpád volt, és ezer évvel ezelőtt ezt a hazát ő alapította. De hogy mi volt Árpád és népének eredete, hányan és kik voltak vele a beköltöző magyarok, finn ugorok, vagy töröktatárok voltak-e, avagy itt alakult meg előtte az avar uralom történettelen három százada alatt húnavar és szláv keverékből a magyar nemzetiség és Árpád meg egy harcias török törzs főnöke volt. ki ide bejött állammá szervezni a szétzüllő erőket, mint kevéssel előtte a normán Rurik warägjai Nisny Nowgorodban a magukat kormányozni nem tudó oroszokat, vagy mint másfél századdal utóbb hódító Vilmos normanjai tették Angliában, kik aztán a meghódított néppel nyomtalanul összeolvadtak, annak nyelvét felvették, és cserébe hódító egyéniségét és erejüket a meghódított fajra ruházták? Ki tudná megmondani. Tudásunk e kérdés megoldásához ma még nem elegendő. Az ezredév kezdete csak olyan homályos előttünk, mint jövendőnk, még Árpád utódai nevét s a nemzet alakulását sem ismerik pontosan és országunk biztos története Géjza fejedelemmel, a magyar állam valódi megalakítása pedig fiával Szent Istvánnal kezdődik. De a mint nemzetünk történeti pályafutását megkezdette és folytatta, csodálatos benne az, hogy egy nyomon haladt máig annyi viszontagság között, s azok az eszmék, melyek Árpád és Szent István által ezt az államot megalkották, mint szentelt hagyomány, mint