"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)
Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)
ternes csökkentésére hatnak, tekintetbe vétettne egyszersmind az, hogy a' Városi Közönség a' rendkívüli jég verés által szöllö termésbeli egyedüli kereset módjától meg fosztattva, tüz veszély által is károsult, 's az évek során reá nehezedett terheket a' bal sors csapásai alatt nagy mértékben érezni kéntelenétessék. [...] F PML VO Püspök- Vác Mezőváros gazdasági tanácsülési jegyzőkönyve, 36. szám. L Az előterjesztéssel megegyező tartalommal kérelmet intézett a város a kamarához, a kincstárhoz, mely - mivel ekkor a püspöki szék betöltetlen volt - a földesúri jogokat gyakorolta. 1847. április 15. Mit és hogyan tanítottak a váci gimnázium nyelvi osztályaiban? 184 6 / 7 évi Aprilhó 13ikán a ' váczi k(egyes) középtanodában Markó Albert Igazgató elnöklete alatt és Koczányi Ferencz, Szaiff János, Vass József, Berzay Elek, V agner Kal(azanti) József 's Lipthay Lajos tanárok jelenlétében tartott tanulmányi ülés jegyzőkönyve. 35. Olvastatott a' főtekintetű budai tankerületi Igazgatósága' hivatalaiul 168. szám alatti amaz ohajtmány kifejező levél, melly szerint az 184 6 / 7 iki Mart. hó 2— tartott tanulmányi ülésben szőnyegre hozott indítványok 5* pontja a' határozat általánossága miatt újólag megvitatandónak javasoltatott, egyszersmind ohajtatott, hogy a' nyelvtani osztályokban remekírók' magyarázatára, tanulására stb. nézve, mutattassék ki, a' mód, rend és mennyiség, mellyekhez a' tanár urak magukat alkalmazzák. Határ oztatott: A' latin szerzőkből eredhető ismereti kincs átalában több mód szerint különféle eredménynyel szerezhető; de legbiztosb forrásra 's ismeretre egyedül „a helyesen megmagyarázott 's tanulóktul jól felfogott nyelvtani szabályok alkalmazása, 's az értelmezéstan (Hermenentica Auctor. Classicor.)" vezethetnek. E' kettő teszi a fő alapot, mellyre az egész mű építendő. Ezen elv' következtében az értelmezés III nemre osztatik: I Egyedüli nyelvtanira; II érettebb eszűek és III a' tulajdonképi nyelvészekhez (philologi) mért értelmezési módra. Ezek közül nyelvtanira nézve (ez lévén a vitatkozás' tárgya) következő mód és rend állapíttatott meg: 1) Mindegyik osztályban az úgy nevezett Chrestomathiaból a' legalkalmasb darabok szemeitessenek ki, főleg, mellyek bővebb ismeretet, tanulságot, 's életrei alkalmazhatást tartalmaznak. 2) Mi előtt az értelmezés megtörténik, az értemény mondat (sententia), Körszólat (periódus) átalában az egész szak (§us) értelmesen olvastassék el egy vagy több tanuló által, ügyelvén a' szótagmértékre is (prosodia). Ezután fordíttassék magyarra, de úgy: hogy ezt a' tanulók tegyék tanár vezérlete mellett, ki is a' fenakadókat segítendi 's útba igazítandja; így a' tanulók figyelemben 's működésben tartatnak, és könnyebben is sajátukká tehetik a' dolgot. Ez meglévén, vonassék ki tanár által az olvasott és magyarított szaknak rövid tartalma, hogy a' tanulók az egésznek foglalását felfogván ne csak szavakat, hanem dolgot is tanulhassanak. 3) Az illy módon megmagyarázott egész műdarabból emeltessék ki a' tanulság, 's követésre a' tanulók elméjébe nyomassék.
