"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)

Fo­Fo­lyó­Nemesek nevei Észrevétel lyó­Honorátiorok nevei Észrevétel szám szám 581. Vida Mihály 582. Volleben őrnagy 583. Zsigmondovits Mihály ném. tanitó Kápt(alan)- Vátz 584. Bósváry Lőrintzné 159. Ballá Pál tanácsos 585. Foltin Pál 160. Bierbauer Károly biró 586. Hrabovszky Károly 161. Dakovil Jósef tanácsos 587. Hubay Jósef 162. Jeszenszky János gyámnok 588. Joan János 163. Lang Jósef tanácsos 589. Karbátz Antal 164. Molnár Jósef tanácsos 590. Marsovszky István 165. Plesz Antal tanitó 591. Quassay Pál ur. ügyvéd 166. Veretzki Antal tanácsos 592. Seres Sigmond 167. Zottományi Mihály jegyző 593. Vaskovits Pál [...] Költ Vátzon Junius 10— 1844. Párnitzky Ede mk. fösz(olga)biró. F PML VO Vác várostörténeti iratok levéltári gyűjteménye, Összeírások. M 'Az eredeti szövegben is áthúzott nevek. 1844. november 1. Kossuth Lajos levelet ír a céllövész egyesületnek A t. cz. Váczi Nemzeti Czéllövész Egyesületnek Tisztelt Uraim! a bár tisztelt Uraságtoknak nagybecsű szívessége, minél fogva magamat tagtársuknak nevezhetni szerencsém van, engem ezen tisztelt egyesület­hez szorosabb - nekem igen kedves viszonynyal nem csatolva is; sokkal több alkalmam volt, tisztelt Uraságtoknak, minden alkalommal fényesen kitün­tetett hazafiságukat áldozatokban is tapasztalni, hogy sem hitelhetnem szabad volna, miként mindenre nézve, mi e honnak díszére, javára czéloz, tisztelt Ura­ságtoknál a hazafi kérelem, mindig hű rokonszenvre, meleg csatlakozásra talál.— A naponkint terjedő pénztelenség, 's mind inkább rémitő jelekben mutatkozó elszegényedés, mintegy erővel kiszteti a hazafit, hogy szétnézzen, ezen szomorú állapotnak okai, és szétnézzen az eszközök után, mellyek rajta segíthetnének. És e szemlélődésben lehetetlen mindenek előtt szemünkbe nem ötleni, miként a köz nemzeti elszegényedésnek egyik legátkosabb forrása azon körülmény, hogy e hazának műipara nincs, 's így müipari szükségeit saját szorgalmával nem fedez­vén; sokkal több pénzt kénytelen évenkint külföldi gyárműczikkekért kiadni, mint mennyit nyerstermékeiért külföldről vészen. Pedig nemzetek gazdasága

Next

/
Thumbnails
Contents