"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)

hogy ti külömböző hitvallású házastársak lesztek. Az Istenre kérlek és a' ti boldogságtokra, ne ítéljétek meg, ne gyalázzátok egyik a' másikának az ő hitvallása szertartásait; ne tegyetek ezek végett egymásnak szemrehányásokat, mert a' mint erre vetemedtek: azonnal felbomlik a' ti tsendes és békés frigyetek, 's elenyészik a' ti őszinte barátságotok. Inkább vegyetek példát Istenről, a' ki mindnyájunkat vallásos külömbségünk mellett is eltűr, és megáld, 's a' kinek mindenki kedves, a' ki ötett féli, és igasságot tselekszik. [...] Következett az Eskettetés, a' jegyesek, a' násznép imádsága és az áldás. F Eskettetési beszéd, mellyet Zsidel Dávid Helvetziai hitvallású iffiú és Sparnenszis Anna Augusztái hitvallású hajadon egybekelése alkalmával a ' Kis Váczi Ev. Helvetziai hitvallást követők templomában Böjtelőhava 13'

kán 1838. tartott Esztergály Mihály Csomádi Ev. Anyaecclesia és Leányainak Lelkipásztora és a' Pesti Ev. esperestség Al Esperes tje. Váczon, Nyomatott Plöszl Leopold Cs. Kir. szab. Könyvnyomtató Intézetében. 1838. Böjtmás hava (március) 14. „Szomorú Emléke A ' Duna 1838

1 Böjt más hava 14— közbejött rendkívüli árjának. " ejtve vannak a' halandók szemei előtt az imádandó örökvégzések, melylyeknek változhatlan során majd boldog jóllét,- majd felváltva, ezer alakú veszélyes csapás árad az élő nemzedékre. Böltsen intézé ezt a' Teremtő, ne hogy az ember, egy részről az ittalanti boldogság állandó élvezetében elpuhulva, az erény ösvényéről eltérne,- nehogy másrészről a' nyomasztó inség súllyá allait, az enyhülés édes reményétől meg fosztatva, kétségbe esne. Ezt békével tűrni,- Amazt józan mérséklettel élvezni, szent Hitünk tanit!Tettzett a' Gondviselésnek Püspök és Káptalan Vácz testvér Városok szerény Lakóinak vallásos erénnyit a' szerentsétlen eset által ama nagy próbára tenni,mellynek részletes leírására egy toll sem lévén, az itten tsak gyönge vázlatban adathatik át a' késő nemzedéknek: A' Duna jegének Böjt más hava 13— a' Város alóli lassú elindulását, tsendes és veszély nélküli végső elvonulása követte,- sőtt a magasra hágott vizdagály is még az nap kissé apadni kezde; a' nap alkonyodával azonban, midőn Duna melléki Lakóik a' tetemes vastagságra izmosúlt jégnek illy kimélletes elköltözésén öröm könnyekre olvadva, a' Minden hatóhoz buzgó hálájukat remegő ajakkal emelnék,- az apadásnak indult viz,- az alsóbb tájakon emelkedett jég toriások által gátoltatva, példátlan hirtelenséggel növekedvén, 14—

e viradatára a' magosság ama fokára hágott, melly az 1775^ évben volt rendkívüli vizárnak - a' Város kitűnőbb helyein megjegyzett fölszinét 4 lábbal haladta meg - 's igy a' két Város lapályosbb részét, jelesül a' Fő úczáni földszinti kiterjedésében Püspök Vácz Városának ugyan azon úczában lévő 's Kvártély háznak nevezett épülete fölső szögletin innen haladva, alant pedig a' Pesti vonalon lévő Nagy Hidon diszlő Szentek Szobrainak közvetlen a' talpáig emelkedve,- széltében elárasztván, az ottani Lakók házait, szám szerint Püspök Vácz Város kebelében 147 - e Városban 58, öszvesen két száz öt, az az 205 házat halomba döntött, nem keveset pedig tetemesen megsértett, következőleg a' Te(kin)t(e)tes N(eme)s Vármegye kegyes rendeléséhez képest történt felbecsülés szerint tsupán e' Városi lakóknak házukban, Házi és mesterségbeli eszközökben, és éle-