"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)
Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)
ár 308 Szántó földje, és mezeje Vátznak kevés vagyon, és ennek is nagyobb része homokos 's szomjúhozó földből áll [...] A' Vátzi határban lévő vizek: 1-ör) a Duna, ennek középszerű szélessége a Város' közepinél 330-Ö1, a' legnagyobb mélsége 20-22 láb [...] kevés hajó jár a' mi Dunánkon, többnyire mind a' másik ágon utaznak le, és felfelé; [...] 2-or) Három jókora patakok: az eggyik Naszál' hegyéből eredvén a' Városon fellöl szökik a' Dunába; a' másik a' Rádi hegyekből jővén a' Város alsó végén foldogál; a' harmadik a' Kisújfalusi hegyekből szakadván jóval a' Városon alól keveredik a' Dunába, és ez a' Rákos vize nevezete alatt teszi a' határ szélt Pest felé. 3-szor) Igen számos források tsurdogálnak Vátznál a' Dunába: [...] az eggyik a' Városon kivül a' Boldog Aszszony' Templománál bőven önti gyönyörű tiszta vizét; ezt Mária kutatskájának nevezik; a' másik kő tsatornán meszsziről folydogálván, a' Püspöki nagy kert alatt ereszkedik egy patakba [...]. Levegője Vátznak egy áltáljában tiszta, 's egéséges; az Éjszaki dühös szelek mérge ellen a' szőllőket, és a'Várost meglehetőssen oltalmazza a' Naszál hegye: hanem a' Napnyúgot, és Ésszak között levő nyilason Vátzra rohanó hideg szelek mind a' szőllőkben némellykor károkat tesznek, mind a' Lakosokat megtsikandozzák; ezt a' Deákok Caurusnak, mi pedig itt Tót szélnek nevezzük; [...] Mind a' szőllőkben, mind a' Város mellett lévő számos kertekben mindenféle gyümölts, kivévén a' gesztenyét, bőven terem; [...] Szarvas marha, ló, 's egyéb féle barom kevés vagyon itt, mivel mind kaszáilója, mind legeltetője igen szűken vagyon: [...] A' közel lévő bokrokban, erdőkben nem tsak a' nyulakra, hanem az őzekre, és szarvasokra is meglehetős vadászat esik: de a' halászat a' Város mellett folyó Dunában éppen sikeretlen, ugy hogy az itt lakozó halászok a' Tiszából, vagy a' Duna partján fellyebb fekvő helységekből, úgymint Szobról, Marosról hordják a' halaikat. A' Naszál hegyen harmintz esztendők előtt kezdettek értzeket is ásni, de mivel a' költséget, és fáradságot meg nem fizette a' Bánya, ezt elhagyták; hanem épétésre, oszlopokra, képfaragásra igen alkalmatos köveket ásnak abban most is, [...] A lakosok száma 10 ezerre megy, ezeknek nagyobb része tiszta magyar, vágynak megmagyarosodott Németek, és megmagyarosodott tótok is, de egész Német, és tsupa Tót ritka a' Városban; [...] F Tudományos Gyűjtemény, Pest, 1818., IV. kötet, 3-41. M 'Nagy Imre kilétét nem sikerült megállapítanunk. 2 A Tudományos Gyűjtemény c. vegyes tartalmú (kritika, történelem, irodalom) folyóirat 1817-ben indult Fejér György szerkesztésében, s 1841 végéig jelent meg. 1819 körül Egy ferences barát feljegyzi a tintakészítés módját Jó ténta-készítés módja - Gr. Szécs. Istv. által használtatni szokott ténta. 1. Végy 8 lat gallest-gubacs[ot], törd gorombára, ereszd üvegbe, tölts rá 1 meszely boreczetet, és tartsd az üveget napon vagy kályhán melegen 48 ór. gyakran felrázván azt. 2— 3 lat arábiai gummit egy pohár vizben felovasztván, töltsd a' gallest, és rázd fel.
