"Késő maradékainknak tétessen jegyzésben!" Írásos emlékek Vác város múltjából, 1074 -1990 - Váci Történelmi Tár 1. (Vác, 1996)

Írásos emlékek - III. Újratelepülés és nagy építkezések - a barokk virágkor (1686 -1848)

mellett Duna lévén, Budára héti vásárokra egy némellyek közülünk kenyeret sütvén, le viszik, és ezzel is ügyünket segéltyük. 12. Ezekhez járul az is, hogy Uraságunknak jó voltábul minden Extraneusok előtt, a' Királyi Gabona, 's Dézsmának kinyomtatására valahol tetzik, mindenüt más külsők előtt nékünk /: Lakossaink applicáltattván .7 elsőségünk vagyon, az Nyomtató részt is Méltóságos) Uraságunk ki adván. Fogyatkozási pedig Határunknak az, hogy kitsin, és marháinknak szükségire, ha tsak fellyül emiitett Gyada, Katalina, és Nagy Száll Pusztákat nevezett pénzén M(éltóságos) Uraságunktul nem árendálnánk tellyességel semmi legeltető mezőnk nem volna. Ad 5

m M(éltóságos) Uraságunknak Helységünk Határiban semminemű Majorság Táblái nem lévén, szántó földjeink 2 Düllőben vannak, egyik Döllőt egy Esztendőben szántván mellyben is egy ház helyes Gazda 4 darabot birván, azt öszi és tavaszi Gabonával 16 Posonyi mérővel bé vetheti. A' második Düllőben pedig melly második Esztendőben szokott szántattni, egy egész Helyesnek 4 darabb földje vagyon, mellyben öszi, és tavaszival együt 16 Posonyi mérőt bé vethett. Vannak kender Földeink is, azokban egy ház helyes Gazda 1 Posonyi mérő kender magot el vetthet. Réttyeink magunk Határában éppen nintsenek, hanem meg nevezett Gyada, és Katalina árendált pusztáinkon kaszálván, azoknak Határiban egy egész Ház Helyes Gazdának 2 Nyilasban, 2 szekér szénája meg szokott teremni, sarjút, szárazak lévén Réttyeink, tellyességgel nem kaszálunk. Ad 6^ Szántást Uraságunknak, mivel már a' mint fölül emiitettük, Határainkban majorság földjei nem lévén, nem teszünk, hanem közel lévő Cselőtei Pusztán, és Deretske névü Réten szoktunk M(éltóságos) Uraságunknak kaszálni, és ottan ha minnyájan ki megyünk, egy egész helyes más fél napot kaszál és három nap fel gyüjtyük. Egy Nyár Által M(éltóságos) Uraságunknak 1 Hajója Zebegény alul épületre szükséges követ a' Dunán hordván, azon hajóhoz egész nyár által közönségessen az Helységünktül 5 gyalog Embert szoktunk adni, kik három nap az Hajónál lévén, ismét mások által annyi számuakkal fel váltattnak, melly Hajót is minden Héten kétszer ha alkalmatos Idő engedi, három Lovat Zebegény alá szoktuk fel vontattni. Ezeken kivül téli üdőben szomszédságunkban lévő Gyada Pusztának Erdeiben M(éltóságos) Uraságnak számára mind közönségessen 110 öl fát szoktunk vágni, melly öl Fákbul egy egész Helyesre 3 ölnek vágásra jut, eztet pedig közönségessen Vátzra az M(éltóságos) Uraság Kertyében szoktuk hordani. Mind ezeken kivül a' midőn kívántatik a' M(éltóságos) Uraságnak 12 Mértföldnyire Tisztyeit visszük, és a' midőn a' Gabona Hajóra eladódik, áztat Vátz Várassában levő Granariumokbul a' Dunára hordjuk annyi marhán, a' mennyin kinek kinek tetzik; nem külömben a Duna mellékirül is való Királyi Dézsmát, a' melly két Hajón szokott jönni, a' Duna Partyául nevezett Granariumban Verőczeiekkel együt hordjuk, az illyen szekereseknek pedig bizonyos napi számát nem tudgyuk, az iIlyes szekerezeséknek pedig, minthogy ekkoráig Robottunknak szabotjt] száma nem volt, és ezen okbul menetelünk 's vissza jövetelünk is robotban nem számláltatott. Ad 7— Emlékezetünkre ekkoráig öszi és tavaszi Gabonábul, Borbul, és Báránybul, Méhbül kilentzedet szoktunk adni, a' kenderbül Dézsmát nem adván, a' helyet minden egész ház helyes Gazda 2 kilás zsákot szokott adni. Melly kilen-