Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)

I. „Görögök” Vácott - 4. Váci „görög” családok az anyakönyvek és egyéb források tükrében

Pacsics Ignyatije, volt postatiszt. 1848. október 1-jén halt meg 65 éves korában (tehát 1783 körül született).

Pacsics Petar, Baján született 1794 körül. 1824-ben Mohácson kötött házasságot. 1839. január 26-án újraházasodott, Eliszaveta Plevickit vette el Szentendrén (a Preobrazsenszka templomban). Vácra költöztek, ahol Petar 1843. február 21-én halt meg. (76. kép)

oo Eliszaveta, Petar felesége, Koszta Plevicki özvegye Szentendréről. Eliszaveta 1840. január 22-én halt meg, vélhetően lánya szülése következtében.

* Pacsics Marija, Petar és Eliszaveta leánya. 1839. december 29- én született és 1840. szeptember 14-én halt meg.

Pantelics Dimitrije, Aradon született, borbély volt.

oo Veszelinovics Marija, Dimitrije felesége, Szava leánya, Győrben született. 1850. november 12-én kötöttek házasságot Vácott.

Pap/Kojoka család. Az egyik legrégebbi, sipiszkai származású váci „görög" család. A vezetéknév alakváltozatai: Papp, Pop, Popp, Kodoka (az anyakönyvben), Kodiojoka (a püspöki úriszéki jegyzőkönyvben), Kotyok (a ta- nácsülési jegyzőkönyvben). A Kojoka családnév ismert Pesten is a 18. században.

Ha feltételezzük, hogy a családban követték a hagyományos névadási szokást, akkor lehetséges, hogy az „ősapa", azaz Naszto vagy Anasztasziosz (és felesége, Maria Papasotiri, 1. a Mancsuka-végrendeletet) fia Naum, ennek fia pedig Anasztaszij.

Pap (Kojoka) Naszto (Thomas, Tamás), az 1749-es Althann-féle szerződés (7. kép) kezdeményezője. 1738-ban írták őt össze először Vácott Graecus Thomas néven. Feleségét ugyanaz a Demetrius Kardara csempészte át 1770 körül „Törökországból",155 aki 1779-ben Georgius Koza hitvesét is Vácra szöktette (az asszonycsempész mindkettőjük ellen a váci püspöki úriszékhez fordult díjazása iránti követelésével).

Kojoka Antal, Thomas öccse.156

155 WL XII. 14-a VPU Úriszéki jkv., 2. kötet, 5/1770.

i“ L. WL V. 1-а Pv. Tü. jkv., 1779. febr. 9.