Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
I. „Görögök” Vácott - 4. Váci „görög” családok az anyakönyvek és egyéb források tükrében
Tragor Ignác így ismerteti a történetet:130 „Az Eszterházy utca 2. számú [...] házban lakott a szentendrei származású Czvián Vazul, a fehér rózsához címzett szatócsbolt tulajdonosa. Mikor [1849.] július 13-án az orosz hadsereg előőrse megjelent Vác előtt, a város részéről küldöttségi tagnak választották, és mint ilyen, a tolmács szerepét teljesítette. A mozlim lovasoknak vasárnap, július 15-én kalauzra volt szükségük, mikor kémszemle okából kora reggel Szendehely és Nagymaros felé indultak. Czvián a segédjét, Murát Pétert küldte velük. Mikor a Komáromból jött magyar sereg elővédé kiszorította a városból a cserkeszeket, Czvián 2-3 hordó bort szállított a honvédeknek, akik a Kláraháza helyén állottak. A bort Klembala szűcs vitte nekik. Kelleténél többet ittak belőle, és lerészegítve nem tudtak az oroszok támadásának ellentállani. [...] Nagy-Sándor [...] kutatni kezdett utána, hogy ki adta katonáinak a végzetes eredményt okozó bort. így került Czvián vád alá. Azt is mondják, hogy Czvián levelet küldött az orosz táborba, és ezzel tette magát gyanússá a magyarok előtt. Keresték őt mindenfelé. A görög templom padlásán, mások szerint háza szükséghelyén akadtak rá. Feltörték az ajtót és elfogták. Földobták egy szekérre, odakötözték a szekér oldalához, és elhurcolták. A polgárok közül többen látták a szerencsétlen embert, amint égnek emelt összetett kézzel kegyelemért esdekelt. Menet közben a balassagyarmati országúton, más előadás szerint Bihar megyében végezték ki. Állítólag Murát Pétert is agyonlőtték." Karcsú Arzén idézi a Vác város tanácsa által az ügyben 1851-ben előterjesztett jelentést: „Helybeli kereskedő Czvián Vazul 1849. július 13-án a császári orosz hadsereg előőrsének megjelenésekor a város részéről mint választott polgár küldöttségi tagul kineveztetvén, az alkalommal mint tolmács működött, s az említett előörsségnek Szendehely s Verőcze felé történt előrenyomulásával segédjét kalauzul adta oda. Miért is a forradalmi hadseregnek Váczra jövetelekor elfogatott, visszavonuláskor elvitetett s többé vissza sem tért. Hír szerint Biharban agyonlövetett. Az orosz hadsereg által okozott károk megbecsülésére s összeírására küldött vármegyei bizottmány folyamodó özvegy nőnek boltja s szobáiban okozott összes kárát 5.967 forint s 43 3/5 krajcárban állapította meg. Az említett bizottmány beható vizsgálata következtén valónak találta azt, hogy Czvián Vazul elfogatásakor zsebében 4000 forint cs. kir. bankjegyek, egy aranyóra s -gyűrű 85 pengőfrt. értékű volt." Bármelyik változat is az igaz, akár a tolmácsolás és kalauzolás, akár a bor avagy a levél okozta Cvian uram vesztét, sejthetjük, hogy idegen származása nem volt mellékes körülmény szerepének ilyen súlyos megítélésében. ™ TRAGOR 1908 (1998), 291-292.