Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok - 1. Az ortodox egyházközség megalakulása
108 2. Az egyházközség papjai Mint említettük, Petar Sztojlovicsot 1787-ben Pavel Konsztantinovics váltotta föl a váci ortodox hívek szolgálatában. 1794-ben Joannes Csatarovics helyére - aki a Baranya megyei Szekcsőn született és 1792-ben szentelték pappá - került az újonnan megépült váci templom (38., 40-42. kép) első parókusa, Sztojko Popovics.186 Róla a már említett karlócai sematizmusban találunk közelebbi adatokat. 1794-től (és még 1797-ben is, valószínűleg 1799-ig, Jovan Szimeonovics idehelyezéséig, 1799 nyarán ugyanis már a szentendrei Preobrazsenszka parókusaként említi „Eustasius" atyát a konzisztóriumi jegyzőkönyv187) látta el Vácott a papi szolgálatot. 1789. okóber 25-én (az 1794-es sematizmus szerint 1790-ben) szentelte őt pappá az akkori belgrádi metropolita, Dionisziosz Popovics (aki később a budai püspöki székbe került). Sztojko Popovics az irat tanúsága szerint tudott szerbül, görögül, latinul és németül, korábban Baján teljesített papi szolgálatot. (A 157/1792. konzisztóriumi bejegyzés értelmében 1792-ben még Gradiszka helységben, ugyanezen évben a 171. bejegyzés szerint már Baján találjuk őt.) 1797-ben 37 éves volt, házas, két fiú- és egy leánygyermek apja. Vélhetően kedvelt pásztora volt a váci közösségnek, Szentendrén legalábbis annyira ragaszkodtak hozzá a Preobrazsenszka templom hívei, hogy kérelemben tiltakoztak Sztojko atya Budára helyezése ellen,188 felemlegetve, hogy annak idején jelentős költséggel felújították számára a paplakot, csak hogy átcsalogassák magukhoz Vácról e „békés férfiút" (virum pacificum). Sztojko Popovics budai érsek és a Preobrazsenszka templom parókusa volt, amikor 1811-ben Szentendrén meghalt. 186 SZOEL Egyházm. konziszt. ir., Jegyzőkönyvek, 1786-1792 (kötet), 7/1794. jan. 11. A már többször említett és idézett SÁPI 1983 I. kötetének a váci görög hitű kereskedőkre vonatkozó, Karcsútól átvett megállapításai az alábbi két helyen helyesbítésre szorulnak: Sápinál a váciak „a görögkeleti vallásgyakorlatra csak 1784-ben kaptak engedélyt, s attól kezdve Kecskemétről járt ki hozzájuk a pópa" (SÁPI 1983, 1/168.), holott Karcsú valójában ezt írta: „ [1784-ben] a váci egyházmegyében a nem egyesült görögöknek nem volt nyilvános imaházuk, de Kecskemétre a váczi püspök által kitűzött időben megengedtetett a pópának a kirándulás" (KARCSÚ 1880-1888, VII/80.); illetve Sápi szerint „az 1795-ben felszentelt [váci] görögkeleti templomba 1799. augusztus 23-án Popovich Dénes pópa beiktatása ügyéről a püspökvárosi tanácshoz intézett irat tájékoztat", csakhogy Karcsú ezt írta: „A budai nem egyesült görög püspök, Popovits Dénes a városi hatósághoz iratot intézett, melyben jelenti, miszerint [1799.] augusztus 7-én Simeonovits János urat a váci görög egyház pópájává az ő megbízottja, Czveits Zsiga budai főáldozár álta beiktatandó lévén, a tanács legyen kegyes kebeléből ezen ünnepélyre egy tagot kiküldeni". 187 SZOEL Egyházm. konziszt. ir., Jegyzőkönyvek, 1793-1800 (kötet), 75/1799. jún. 23. 188 SZOEL Egyházm. konziszt. ir., Jegyzőkönyvek, 1801-1807 (kötet), 8/1802. márc. 13.
