Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok
105 lottaikat este, amikor az összes katolikus mise véget ért, harangszó mellett kísérjék ki és temessék el. Amikor a 18. század végén a kecskeméti görögöket stólafizetésre akarják szorítani, levelükben így tiltakoznak: „ezen seculumnak eleitűi fogva, sőt a múlt egész seculumban is nekünk itt Kecskeméten exertitiumunk [vallásgyakorlatunk] vala s mindazonáltal sem annak előtte, sem pedig miúta 1744-dik esztendőtül fogva 3 holnapi exercitiumra valánk restringáltatva, mi stólát plebanus uraknak nem fizettünk".174 1736-ban a kecskeméti görögök ellen per indult azzal a - valószínűleg koholt - váddal, hogy tűzvészt akartak okozni a városban. Az egyik bebörtönzött kereskedősegéd meghalt a rabságban a kínvallatás következtében. Ezt követően a görög imaházat hosszú időre bezárták. Vácott nincs tudomásunk hasonló incidensekről, ugyanakkor a püspöki székhelyen a vallásgyakorlás kérdése is jóval később került hivatalos napirendre. Egy 1777-es irat szerint a pesti ortodox pópa titokban esketett és keresztelt tizenhárom helyen Pest-Pilis-Solt vármegyében.175 1783 novemberében, mint említettük, a vármegye bizottságot küldött Vácra, hogy a türelmi rendeletben megszabott hivatalos eljárásrend szerint kivizsgálja a „görögök" helybeni vallásgyakorlás iránti kérelmének körülményeit. Az iratból kiderül, hogy a váci nem egyesült görög szertartású hívek engedélyért folyamodtak, hogy a jelentősebb ünnepeken - illetve szükség esetén - Pestről vagy Szentendréről pap járhasson hozzájuk a szentségek kiszolgáltatása, temetés és más szertartások céljából. A vizsgálóbizottság jelentésében megállapítja a váci görög hitű családoknak és ezek tagjainak a számát, valamint megemlíti, hogy a szóban forgó hívek közül háromnak katolikus a felesége, ezért ezen házaspárok gyermekeinek is a katolikus vallást kell követniük. Rögzítik továbbá a küldöttek a meghallgatott váci ortodox híveknek azon álláspontját, hogy nem járhatnak rendszeresen a négy mérföldre fekvő Pestre, sem az ugyancsak több mérföldnyire lévő Szentendrére, mert ez utóbbi esetében ráadásul két folyómedren kell áthaladni, ami télen különösen kényelmetlen. Az 1783-as kérelem kedvező elbírálásban részesült. 1784. január 19-én a pozsonyi Helytartótanás értesíti a váci püspököt,176 hogy őfelsége engedélyezte a váci nem egyesült görög rítusú hívek számára pópa kijárását a ke- resztség szentségének kiosztása végett, azzal a kikötéssel, hogy ha eddig fizettek stólát a katolikus plébánosnak, akkor erre ezután is köteleztessenek. m VPKL Acta Gr., fasc. 4., 11. sz. >75 VPKL Acta Gr., fasc. 2., 30. sz. 176 VPKL Acta Gr., fasc. 3., 5. sz.
