Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)

A Váci Református Egyházközség históriás könyvének I. kötete, 1783-1827

Currens. Ennek veleje a következendők. Tudniillik tiszteletes Szántó István úr a maga kiküldött levelében jelenti alázatossággal, hogy ő erővel seniorrá vá­lasztatott. Továbbá az 1809. esztendőbeli publikációnak tárgyait is előszámlálja, úgymint: 1. Agentiale. 2. Superintendentialis kassza nevelése [!]. 3. A debreceni és sá­rospataki kollégiumok seniorai. 4- A kecskeméti és körösi iskolák. 5. A marosvásár­helyi és udvarhelyi két kollégiumok. 6. A deficiens prédikátorok és oskolamesterek. 7. A siketnémák institumának szüksége. 8. Az árvíz által eltöröltetett dabi parókia. 9. A tractus kasszája. Az 1809. esztendei Böjtmás havának 23. napján, Palotán a pesti tiszteletes tractuale consistoriumnak minket illetőbb aktái, tudniillik: Kisváci oskolamester, Kemény Péter lemondott önkint hivataláról, úgymint amely itt tovább nem is kívántatott, az eklézsiának megengedtetett, hogy a losonci oskolából mestert hívhasson. A tótfalusi eklézsiában, miután a tótfalusiaknak azon törvénytelen háromszori kívánságuk úgy megvettetett, hogy a megboldogult Marton (Martony) József úrnak fia (akiről ily jegyzés vagyon a currensben, de azt sem annak az eklézsiának környül­állásai, sem az ifjú állapotja, sem a jó rend és más helyes ok meg nem engedhetvén), Marton Lajos úr succedáljon az atyjának. A tótfalusiaknak választások szerint tiszte­letes Szilvási Gábor úr választatott. Eddig volt tractualis nótárius, Szilvási Gábor úr erőtlenségét, kivált pedig ke­zeinek elnehezedésüket adván okul, eddig viselt jegyzői hivatalát resignálta, akinek helyébe Gyenizse József surrogáltatott. Bugyin, 1809. esztendőben, június hónapnak 1. napján tartott tractuale consis­torium: Néhai tiszteletes Marton József úr helyébe a voksok szerint tiszteletes Peterdi József úr proseniornak választatott, de ezt fel nem vállalta. Mint ezen ide zárt R S. mutatja: Hogy se a venerabilis superintendentiától engedetlenséggel, se a tractustól hi­degséggel ne vádoltassam, íme, okát adom, amiért a proseniorságot nem vállalom. Az arithmeticában, tudniillik számbetű vagyon 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 0. En a rendes visi­tatiókon kívül az elsőn elkezdvén, a kilencedikig prosenior voltam, kilencszer együtt

Next

/
Thumbnails
Contents