Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)
A Váci Református Egyházközség históriás könyvének I. kötete, 1783-1827
Currens. Ennek veleje a következendők. Tudniillik tiszteletes Szántó István úr a maga kiküldött levelében jelenti alázatossággal, hogy ő erővel seniorrá választatott. Továbbá az 1809. esztendőbeli publikációnak tárgyait is előszámlálja, úgymint: 1. Agentiale. 2. Superintendentialis kassza nevelése [!]. 3. A debreceni és sárospataki kollégiumok seniorai. 4- A kecskeméti és körösi iskolák. 5. A marosvásárhelyi és udvarhelyi két kollégiumok. 6. A deficiens prédikátorok és oskolamesterek. 7. A siketnémák institumának szüksége. 8. Az árvíz által eltöröltetett dabi parókia. 9. A tractus kasszája. Az 1809. esztendei Böjtmás havának 23. napján, Palotán a pesti tiszteletes tractuale consistoriumnak minket illetőbb aktái, tudniillik: Kisváci oskolamester, Kemény Péter lemondott önkint hivataláról, úgymint amely itt tovább nem is kívántatott, az eklézsiának megengedtetett, hogy a losonci oskolából mestert hívhasson. A tótfalusi eklézsiában, miután a tótfalusiaknak azon törvénytelen háromszori kívánságuk úgy megvettetett, hogy a megboldogult Marton (Martony) József úrnak fia (akiről ily jegyzés vagyon a currensben, de azt sem annak az eklézsiának környülállásai, sem az ifjú állapotja, sem a jó rend és más helyes ok meg nem engedhetvén), Marton Lajos úr succedáljon az atyjának. A tótfalusiaknak választások szerint tiszteletes Szilvási Gábor úr választatott. Eddig volt tractualis nótárius, Szilvási Gábor úr erőtlenségét, kivált pedig kezeinek elnehezedésüket adván okul, eddig viselt jegyzői hivatalát resignálta, akinek helyébe Gyenizse József surrogáltatott. Bugyin, 1809. esztendőben, június hónapnak 1. napján tartott tractuale consistorium: Néhai tiszteletes Marton József úr helyébe a voksok szerint tiszteletes Peterdi József úr proseniornak választatott, de ezt fel nem vállalta. Mint ezen ide zárt R S. mutatja: Hogy se a venerabilis superintendentiától engedetlenséggel, se a tractustól hidegséggel ne vádoltassam, íme, okát adom, amiért a proseniorságot nem vállalom. Az arithmeticában, tudniillik számbetű vagyon 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 0. En a rendes visitatiókon kívül az elsőn elkezdvén, a kilencedikig prosenior voltam, kilencszer együtt