Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)
A Váci Református Egyházközség históriás könyvének I. kötete, 1783-1827
1791. december 5-én történvén halála néhai Tóth István özvegyének, Füle (File) Erzsébetnek, az a maga testamentumában hagyott a Váci Reformata Eklézsiának 14, azaz tizennégy forintokat és 26, azaz huszonhat krajcárokat, melyek is ugyanazon esztendőben, 29. december, az eklézsia akkori prédikátorának készpénzül kezéhez is szolgáltattanak, akinél ezért a feljebb megírt summával együtt az eklézsiának 46 forintja és 48 krajcárja találtatik. Amely summa azután ismét azokkal az öt forintokkal, melyeket néhai öreg Kurdi Mihály, aki 24. november 1791. az Úrban kimúlt, testamentom szerint a Váci Reformata Eklézsiának hagyott, és az, melyeket a megholtnak Istent félő maradékai 24. december 1791. az eklézsia prédikátorának készpénzül kezéhez szolgáltattak, 51 forintra és 48 krajcárra szaporodott. Azon a 12 forintokkal pedig, melyet néhai öreg Borbély György testamentumába a Váci Reformata Eklézsiának hagyott és 1. április 1793. Tokodi János kézhez szolgáltatott, 63 forintra és 48 krajcárra. Mivel pedig ebben az időkben az eklézsia toronyépítéshez készült, és annak építésére való tehetségének elégséges voltát a nemes vármegyén kívánta megmutatni; tehát ez alkalmatossággal ezen summa pénz is az eklézsia több pénzéhez adattatott és 1793. 15. április az eklézsia közös ládájába tétetett, amint az eklézsia curatorának ezen esztendőre való számadásában látni lehet. [Az] 1793. esztendőben 23. március történt halála néhai boldog emlékezetű Varga Györgynek, ki testamentom szerint hagyott a Váci Reformata Eklézsiának 4, azaz négy forintokat, melyeket a megholtnak Istent félő özvegye 3. november 1793. kézhez szolgáltatott. Lásd az eklézsia curatorának akkori számadását. * 1794. február 9-én érkezett egy currense tiszteletes senior Földvári István uramnak, melyben parancsolta, hogy az eklézsia protocollumába írattassék be a következő parancsolat. 24284. Sacratissimae Ceasaro-Regiae et Apostilicae Majestatis Consilii Regii Locumtenentialis Hungarici nomine Superintendentiae Helveticae Confessionis Cis-Danubianae, ex officio hisce intimandum. Cum ex casibus nonnullis Transituum ad Helveticam confessionem et prolium in eadem confessione educatarum, altissimo loco relatis, observatum sit,
