Vörös Károly: A Váci Református Egyház históriás könyve, 1783-1827, 1844-1847; A Váci Református Gyülekezet története. Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885 - Váci levéltári füzetek 1. (Vác, 2009)
Vörös Károly: A Váci Református Gyülekezet története Prédikáció a református templom felavatásának százéves évfordulóján. Vác, 1885
Prédikált a helybeli lelkész, Takács Ádám Máté evangéliuma VIII. 23-27. versek alapján. A sok nép miatt a deszkatemplomban is volt isteni tisztelet, ott prédikált Nagy Kaszap Mihály [a] Zsoltár CXI. 1-5. verseiről. Az a lelkész, aki ezt a gyülekezetet oly gyorsan organizálta, ezt a templomot a hívek segedelmével felépíttette, kora egyik kiváló tehetségű lelkésze volt. Ide Palotáról jött, innen a hálátlanság maró érzetével már 1787-ben Gyónra távozott. Ott is halt meg 1797-ben. Irt több munkát, de főleg halotti prédikációi méltó és maradandó emlékei áldott nevének. Sajnálom, hogy érdekes életadatait, melyeket kiváló unokája, Karács Teréz író úrnőnek köszönhetek, nincs időm most elsorolni, de talán az Isten ád módot, hogy ami késik, nem múlik. A parókia 1786-ban épült a mai iskolatelken, addig a lelkész Kurdi György és János testvérek házának utca felőli lakásában lakott. 1786. augusztus l-jén kijött a harangozásra is az engedély, mert addig harangozni nem volt szabad. Azonnal harangszerzésről gondoskodtak az egyház tagjai, s összeadakoztak 118 forintot, és egy 137 forintos harangot öntettek, melyet először ugyan a templom mellé állítottak egy haranglábra, azután pedig, hogy jobban hallják, a Közép utcán építettek lábat alája. Ennek fáját ajándékozta tekintetes Gosztonyi evangélikus úr, kisnémedi birtokos, kinek nevét más egyház is áldva emlegeti. 1787-ben Török István lett lelkész, kinek idejében 1788-ban lettek először választva az elöljárók, éspedig Tordai Mihály, Kurdi Mihály, Mizser Mihály, Marosi István, Pap István, Kozma Mihály, Kurdi György, Gyepes János. Még 1787-ben be lett hozva József császár által a közös iskola, 170 és így az egyház kedves tanítóját, Arany Józsefet Szadára bocsátotta, ide pedig ki lett nevezve Papoltzi József, fizetése 2/3-át fedezte a város, 1/3-át a méltóságos uradalom. Ez énekelni nem akarván, csak külön fizetésért, botrány lett belőle, és l A év múlva a panasz folytán elmozdíttatott, és helyette Pesti György 171 neveztetett ki. Óbudai zsinaton a superintendencia egyik követe volt Török is. 1793-ban engedélyt nyervén toronyépítésre, megépítették a mai torony kőfalát és zsindelyes tetejét 120 forint és 20 krajcárért. 1791-ben az elhalt Kurdi György házát és fundusát az egyházra hagyta úgy, hogy az eladatván, az ára toronyépítés és óravételre fordíttassék. A belőle befolyt 250 forint hosszú és elkeseredett pernek lett forrása az örökhagyó lányai és az elöljárók közt. 1801-ben megvették az uradalomtól a normális oskolát a mostani parókia felső tőszomszédjában, ezt elcserélték 1807-ben Gyepes János nagy fundusával, fizetvén reá 1200 forintot. Ez a porta az, melyen a mai parókia van, azon különbséggel, hogy Gyepes János háza nem volt az utcára kiépítve, s körülbelül a mai lelkészi hivatalos szoba helyén állott a római katolikusoknak a reformátusoktól 170 római katolikus és református 171 Helyesen: Petri György
