Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
48 VÁC AZ ÁRPÁD-KORBAN (895-1 301) Vác a^Árpád-korban (893-1301) A HONFOGLALÁS KORA A honfoglalás után a keletről érkező magyarok és a hozzájuk csatlakozott, eredetileg török eredetű, de ekkortájt már kétnyelvű kabarok valószínűleg törzsenként telepedtek le a Kárpát-medencében. A törzsek nagy létszámú, számos szabad családot és ezek szolgáit felölelő nemzetségekből álltak. írásos források hiányában csak a hasonló életformájú népek által szolgáltatott példák alapján feltételezhetjük, hogy egy-egy nemzetség egy-egy folyóvíz völgyét, környékét foglalta el. A keletről érkezett, a földművelés mellett legeltető állattartással is foglalkozó eleink a 900. év táján birtokba vett új országuk középső, alföldi és dombvidéki részeit kedvelték, itt telepedtek le legnagyobb számban. Nyomaikat Vác területének több pontjáról ismerjük. A korabeli településeket kutatva egyszerű, puritán lakóhelyek maradványai és olcsó, durván formált agyagedények töredékei kerülnek elő a leggyakrabban. A temetőkből általában gazdagabb leletanyag származik. Mindenekelőtt a Hétkápolna mellett 1884-ben kiásott, 10-11. századi sírok említhetők. A még pogány szokás szerint eltemetett halottak mellől S-végű, a varkocsba, copfba font haj összefogására szolgáló hajkarikák, ezek mellett fülbevalók, félhold alakú csüngök, szemes gyöngyök, A magyarok bejövetele (Képes Krónika) I sodrott bronz nyakperecek, fülesgombok, arany- és bronzkarikák kerültek elő. A Hattyú utcában talált hasonló korú temető egyik sírjába a túlvilágra szánt élelemmel megtöltött agyagedényt is raktak. A környékünkön élő harcosok egy része bizonyosan részt vett a 10. század közepéig nyugati és déli irányba rendszeresen indított rablóhadjáratokban, a „kalandozásokéban, de Vácon még nem sikerült nyugati zsákmánnyal, érmével ellátott temetkezést feltárni. Az évtizedek során egyre eredményesebb ellenállást tanúsító német harcosok a magyar szablyáknál jóval nehezebb, kétélű, egyenes kardokat használtak. Ilyen fegyvereket készítettek ekkoriban északon a norman’ nők is. A közeli Csörögön került elő a 19. század végén egy díszes kétélű kard, mely markolatgombját és keresztvasát szalagfonat mintás ezüstlemez borítja. E ritka lelet Félhold alakú csüngő (PMMI-TIM 52.5.3) ÁRPÁD-KOR 895-1301 Honfoglalás kora 9-10. század 900 körül 10. század utolsó harmada 1038 körül Avar-szláv együttélés Magyar és kabar törzsek az Alföldet is megszállják A magyar törzsek széttelepítése A váci püspökség alapító
