Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
290 KIRÁNDULÁSOK A VÁROS KÖRNYÉKÉRE Visegrád neve feltehetően a 10. században már szórványosan itt élő szlávoktól ered, és magasan álló erődítményt jelent. A mongol-tatár pusztítás (1241) után IV. Béla király kezdte építtetni a várrendszert, a Fellegvárat és a vele fallal összekötött Alsóvárat. A vár a törökkorig megőrizte királyi központ Mátyás király címere a visegrádi várban A visegrádi Fellegvár A rekonstruált visegrádi királyi palota A visegrádi várhegy szerepét, itt volt például a magyar koronázási jelvények őrzőhelye. Visegrád szinte az ország fővárosaként élt. Hunyadi Mátyás uralkodása idején (1458-1490) pompás palotát épített és erdélyi szászokat telepített a városkába. A törökkor után mint német telepes község éledt újjá, és a középkori épületrészek felhasználásával barokk házak épültek. Látnivalók: Mária-kápolna (18. század eleje) • Mátyás Király Múzeum - rekonstruált reneszánsz palota és kertje • Salamon-toronyban történeti kiállítás •Fellegvár Programok: palotajátékok (június eleje) • nyári sí- és bobpálya • lepencei strandfürdő Visegrád Dömös A dömösi prépostság épülete 1107 körül épült. A háromhajós templom megemelt szentélye alatt rekonstruálták az altemplomot, a Dunakanyar egyik jelentős Árpád-kori emlékét. Látnivalók: prépostsági romok • galéria és helytörténeti kiállítás Programok: természetjárók országos találkozója (május utolsó vasárnapja) • kirándulás a Rám-szakadékhoz Esztergom A dömösi prépostság altemploma Az esztergomi káptalan pecsétje Esztergom az egykori királyi régió gyöngyszeme, az ország első fővárosa. A 10. században Géza nagyfejedelem építette itt ki székhelyét, itt született Vajk nevű fia, a később István névre keresztelt államalapító királyunk. Őt itt is koronázták meg az ezredfordulón. A város a tatárjárásig királyi és egyben érseki székhely. A török uralmát követően új lakosság került ide is, magyar, szlovák és német beköltözők. A 19. században települt vissza az érsekség, Esztergom azóta is az ország egyházi központja. A trianoni béke következtében határvárossá Melocco Miklós István megkoronázása című szobra a Várhegyen
