Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
26 A hegy tetején, lefolyástalan területen (elzáródott töbörben), a nedvesebb időszakokban akár 30 méter átmérőjű tavacska és a környékén található vízi, mocsári növényzet alakult ki. A Szarvas- és Látó-hegyeken, valamint a Kőporoson aktuálisan veszélyeztetett, fokozott védelmet igénylő többek között magyar perjés, budai nyúlfarkfüves sziklagyepeket találunk. mindhárom pelefaj jelenlétének van. Nagyvadakban a terület bár nem szegény, különlegességekkel nem rendelkezik. Szerencsére nincs jelen a Dél-Európából betelepített muflon, amely veszélyeztetné a különlegesen gazdag növényvilágot. A Naszály madártani szempontból is rendkívül gazdagnak mondható, kiemelten a ragadozó madarak, az összes hazai harkályfaj, továbbá a mediterrán elemek, a kígyászölyv és a bajszos sármány jelenléte miatt. Pele Gyöngyházlepke A NASZÁLY FAUNÁJA A Naszály állatvilágára, növényzetéhez hasonlóan, erőteljes hatással van különleges elhelyezkedése. A gerinctelen fajok közül kiemelhetjük a világszerte veszélyeztetett narancsszínű kéneslepkét, valamint a farkasalmalepkét és a Naszályban viszonylag nagy számban előforduló kis apollólepkét. A hegy déli oldalán rendkívül gazdag vadméh-populáció él. A térség kiemelkedő természeti értéke a hazánkban mintegy féltucatnyi helyen előforduló pannon gyík egyik legerősebb magyarországi állománya. Az emlősök közül jelentősége a hegylábi mozaikos területeken, gyümölcsösökben található kisemlősöknek, közülük is Galacsinhajtó Őzek
