Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁROSNÉZŐBEN 243 Néhány házzal arrébb találjuk a Reménység székházat. A Reménység Egyesület a 20. század elején virágzott, művelődési és sportegyesületként érte el sikereit. 1927-ben épült kultúrpalotájuk már nem a régi pompájában tündököl. Itt működött a város utolsó mozija is, amit napjainkban alakítanak át más kulturális célra. A Kösd felé tartó Honvéd m Fit utcán közelíthető meg a váci Kálvária, az ország egyik legeredetibb ilyen alkotása. Az ellipszis alakú, erődszerű építmény 1726-ban Schick (többforrásban is „magyarított" neve „Csík") János váci nemes alapítványából épült. Elképzelhető, hogy egy korábbi (őr)torony maradványait is felhasználták hozzá, falait az itt ritkán használt mésztufából emelték. A földszinten, az építmény belsejében van a Szent Sír kápolna, onnan indul a Krisztus szenvedéstörténetét végigkövető 14 állomás, stáció sora. A földszinten látható az első nyolc, majd a kétkarú, íves lépcsősoron fölfelé haladva jobbra folytatódnak a műkő stációképek. (A maiakat restauráláskor másolták egy Tatán fellelt, ittenihez hasonló sorozatról.). A lépcsők elágazásánál az építtető család címere látható. A tetőn eredendően faszobrok álltak, 1738-ban helyezték a kő szoborcsoportot ide: Mária, Szent János az édesanyjával, s a térdeplő Magdolna a megfeszített Krisztus siratói. A megátalkodott bal lator a kereszten is nyelvet ölt és fityiszt mutat. Nem ismerjük a szobrok alkotóit, de a figurák bizonyosan nem egy szobrásztól származnak, nem is azonos színvonalúak. A VÁCI WHCXTStC ECVESÜIET í dr VANYEK BÉLA KANONOK PAPAI KAMARÁS /1893 - 1966/ építtetett i927-28-ban a saját és A VÁCI POSPÖKSÉC ANYACI HOZZÁJÁRULÁSÁVAL ALAPÍTÓJA EMLÉKÉRE KÉSZÍTTETTE A AZ ECYESÜLET TACSÁCA I9 9I-BERA A Kálvária 1812-ben Schick János címere a Kálvária bejárata fölött
