Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
240 VÁROSNÉZŐBEN V-. - ■■■--.íív; A Hegyes torony A sétány felső szakaszán (Liszt Ferenc sétány), a főtéri Bécsi kapu vonalában áll a Hegyes torony, a város egyetlen középkori, török időket átélt felszíni építménye. (A föld alatt megmaradt közel száz kőpince a kortársa.) A helyi szóhasználatban csak mint Hegyest emlegetik, ez volt a középkorban a várost körbekerítő védőfal egyik saroktornya, őrhelye. Később uradalmi, majd járási börtönként is használták, egy ideig múzeumot szerettek volna belőle kialakítani, ma lakóház. A révátkelő feljárója mellett őrködik Nepomuki Szent János szobra. A valaha itt állt barokk gyaloghíd egyik díszének másolata emlékeztet a múltra. Mint több vízparti városban, Vácott is ünnepelték Szent János névnapját, elsősorban a vízen járó, vízből élő szakmák képviselői. Május közepén ennél a szobornál zajlik manapság rövid megemlékezés. A Főtérre felvezető Eszterházy utca sarkán a műemlék-felújítás elrettentő példája virít. Az egykori Váci járási fő-A révlejáró a 19. század elején Az Eszterházy utca 1887-ben A révlejáró Nepomuki Szent János szobrával az 1910-es években A sétány képe ma A főszolgabírói hivatal egykori, ma idősek otthonaként szolgáló épülete A Duna-part sétánnyá kiépített felső szakasza 1964-ben
