Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
A NASZÁLY HEGY A Naszály (régi nevén Nagy szál) tömbje bár a Duna bal partján helyezkedik el, és a Cserhát részének tekintik, földtani és növénytani szempontból is a Dunántúli-középhegységhez tartozik. Csakúgy, mint a Visegrádi-hegységet az Északi-középhegység vulkanikus tömbjétől, a Naszály mészkőrögét is a Duna választja le a Dunántúli-középhegységről. A 652 méter magas hegy jó fél kilométerrel emelkedik magányosan a Duna és a környező táj fölé. Víznyelő A Naszály hegy Fő természeti értékei az erőteljes karsztosodás hatására létrejött barlangjai, víznyelői, illetve a sokféle tájtípus találkozásának köszönhető gazdag élővilága. A NASZÁLY FÖLDTANA A Naszály hegy a Csővár és Romhány környéki üledékes hegyekkel együtt az ún. Duna bal parti rögök legmagasabb tagja. Alkotó kőzetei közül legjelentősebb a dachsteini mészkő, de a dolomit és a hárshegyi homokkő jelenléte is A még ép Naszály hegy egy 1812. évi térképen A Naszály egyetlen forrása, a Bik-kút meghatározó, Az alacsonyabb, hegylábi részeken lösz, pannon agyag, homok és márga a jellemző. A jelenlévő anyagok mennyisége és minősége miatt jelentős építőipar települt a térségbe. Mészkő többféleképpen jöhet létre. A 220 méter vastag dachsteini mészkőréteg a bő kétszáz millió évvel ezelőtti triászi időszak sekély, sós trópusi tenger üledékéből keletkezett. A vízben élő növények, főként a zöld algák az életfunkcióikhoz Dachsteini mészkő
