Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁROSNÉZŐBEN 225 A rekonstruált Bécsi kapu TIHANYI KÁLMÁN FIZIKUS. FELTALÁLÓ 1897 -1947 A Főtér keleti oldala A tér keleti házsorában a Pannónia épülete emeletes klasszicizáló barokk ház. Uradalmi kocsma volt az 1700-as évek elején, később Arany Szarvas néven vendégfogadóként működött. Társadalmi eseményeknek adott helyt, vándor színtársulatokat fogadott, falai közt játszott Petőfi Sándor is. A Pannónia név már a későbbi kereskedőház időszakból származik. A tervek szerint ebben az épületben kezdi meg működését 2009-ben az új városi múzeum. A nagypréposti palota ma a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény kiállítóhelye, Az épület gazdagító, egyben a várost szépítő építkezésekre fordította. A palota önmagában is attraktív látvány, emeleti teremsorának felújítása pazar építészeti részleteket, korabeli falfestéseket enged láttatni. A legnagyobb terem padozata a felújításkor megőrzött „kapucinus" padló, tölgyfahálóba rakott fenyő faborítás. Az építést követő évtizedekben többször megújították a palota termeinek díszítőfestését, így a falkutatást végző restaurátorok több rétegben találtak igényes 18. századi ábrázolásokat. Minden szobában mást állítottak helyre, — más-más motívumokat homlokzata A Pannónia épülete látványos tárlatok, értékes rendezvények befogadója. A ház Würth Ferenc kanonok magánházaként épült a 18. század közepén, amint arról a díszes homlokzat felirata is tanúskodik. Würth jelentős szerepet játszott a város egyházi és polgári életében. Vagyonának nagy részét az egyházat Az egykori nagypréposti palota, ma a Váci Egyházmegyei Gyűjtemény otthona láthatunk. A középső szalon falait az akkoriban divatos egzotikus tájkép díszíti. Az udvari szárny első termében a téglapadló és a kéménykürtő jelzi, hogy a ház egykori konyhájában járunk. Az udvar felé kezdetekben nyitott emeleti folyosó