Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
218 VÁROSNÉZŐBEN A MÁRCIUS 15.TÉR (FŐTÉR) A megújult váci Főtér A Főtér Vác legismertebb körtere. Múltja összetett: évszázadokig egyszerre igazgatási, gazdasági, egyházi és kulturális központ. Jelentőségét földrajzi helyzete is erősítette, hiszközlekedési csomópont is volt. Mindezek mellett a város életéhen fontos szerepet játszó események, egyházi és világi ünnepségek, megemlékezések színtere. Nyújtott háromszög alakját még a tatárjárás után, a ij. században beköltöző német lakói alakították ki. Közé- 0* < pen állt templomuk, közeié- ' A középkori Vác-Németváros makettje ben a városháza, ezeket vet- ték körül közz és lakóépületekkel. Alápincézett, gyakran emeletes kőházak álltak itt, melyekben a kereskedelemmel, kézművességgel és bortermeléssel foglalkozói városi vezető réteg élt. Vácott már a középkorban hetente kétszer tarthattak hetivásárt, a Főtér adott helyet a kirakodáshoz A téren kosarakból, asztalokról, sátrakból, szekerekről egyaránt árusítottak, gya-A FŐTÉR ARCAI korlatilag az 1 <)ji-es térrendezésig megmaradt itt a piac. A törökök is központként használták a teret, boltokkal, bazárral vették körül a templomot, amit előbb a reformált vallás képviselőinek engedtek át, aztán dzsámit alakítottak belőle. Fürdő és minaret is állt ennek közelében. A Főtéren később javarészt a középkori alapokra húzták fel a házakat. Az újjáépítést elemi csapások, járványok, hadakozások fékezték. vjy,l-ben egy tűzvész a belvárost elpusztította, kiégett falak maradtak, a városépítés, városrendezés a következő évtizedekben kapott igazán lendületet. A tér mai formája a Szent Mihály-templom elbontásával alakult ki az l]6o~as évek elején. Mária Terézia látogatásának hírére felgyorsították építkezéseit, rendezését. Mai arculatát a Sáros László tervei alapján 2006-ban befejezett rekonstrukció alakította ki. Az 1870-es években A 20. század elején Az 1920-as években
