Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁROSNÉZŐBEN 215 újultak, a szakszerű restaurálás és állagvédelem városképi és ikonográfiái szempontból egyaránt orvosolta a bajokat. A szentek alakjai lényegében ruházatuk, s a velük együtt ábrázolt elemek (attribútumok) alapján azonosíthatók. Egyes történelmi helyzetekben bizonyos segítő szentek, ábrázolás típusok gyakrabban jelennek meg. A katolikus Vác újjáépítésekor, a templomok és a város feldíszítésekor néhány fő elem uralta a megrendelők gondolkodását: a törők hódítók feletti győzelem, a reformáció elleni küzdelem, az elemi csapások, harcok és járványok elkerülésének óhaja. Ez magyarázza egyes alakok, témák népszerűségét, rendszeres felbukkanását. A Szentháromság oszlop a piarista templommal szemben európai jelentőségű alkotás. A terecske közepén álló emlék több támogató költségén készült 1750-1755 között, felszentelője Würth Ferenc kanonok volt, fő donátora is ő lehetett. A homokkő szoborcsoportot az 1740-1741-es pestisjárvány megszűntéért hálából, s az újabb „dögvész" elkerüléséért fohászkodva állították a túlélők. Mesterét nem ismerjük, csak feltételezhető, hogy a neves szobrász-kőfaragó, Leopold Anton Conti alkotása. A háromszög alaprajzú talapzaton megjelenik Althann püspök címere csakúgy, mint a korabeli megosztás szerint két részből álló város, Püspökvác és Káptalanvác címerpajzsa. Mindkettő fő alakja Mária a kisdeddel, előbbi a liliomot tartó, utóbbi a jogart emelő madonna. A felépítmény csúcsán a Szentháromság kompozíció, alatta Szeplőtelenül fogantatott Mária (Immaculata) áll, s több szinten az oltalmazok szobrai. Püspökvác város címere Káptalanvác város címere A Szentháromság ábrázolása az oszlop csúcsán Fenn Bonaventura, Nepomuki Szent János és Flórián alakja, alattuk Sebestyén, Rókus és Nagy Konstantin. Külön talapzaton áll Gonzága Alajos és Xavéri Ferenc. A talapzati fülkében fekvő Rozália új szobor, az eredeti eltűnt. Korabeli pletykák szerint a templomajtó fölött álló Kalazanci Szent József szobor is ide készült, de az érdekeltek nem tudtak megegyezni a faragott szentek elhelyezésének rendjén. A kegyes atyák ezért emelték volna föl, az oszlop minden alakjánál magasabbra saját rendalapítójuk szobrát. Egykor halpiac, baromfipiac népesítette be ezt a teret, körben iparosok, kereskedők tevékenykedtek. Itt volt székháza az önkéntes tűzoltó egyletnek, s itt állt Szűz Mária (Immaculata) Nepomuki Szent János
