Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁROSNÉZŐBEN 187 Az ártéri tanösvény Az 1849. áprilisi csata egyik emléke: ágyúgolyó a templom szegletén Az 1880-as évek derekán egy kanonok indítványára fásították be a Ligetben álló kegytemplom és a Füzesnek nevezett partszakasz között fekvő árterületet, és sétaösvényeket is kialakítottak benne. Egy ideig ezt az ötletadóról Csávolszky-parknak, majd I. Ferenc József feleségéről, a meggyilkolt Erzsébet királyné emlékére telepített facsoportról Erzsébet-ligetnek nevezték. A ligeti tavon valaha csónakázni, télen korcsolyázni lehetett, pihenő- és öltözőház állt a partján. Nyárestéken a teraszon zenekar játszott, vendéglő működött, élénk élet zajlott. Ma horgászok használják a tavat; érinti a Ligetet a kerékpárút, és innen indul egy tanösvény. A botanikai-zoológiai tanösvény a folyót egykor végigkísérő ártéri erdők maradványát mutatja be. Ennek legszebb részeit gyakran borítja víz, ezért egy 510 méter hosszú, lábakra emelt faépítmény vezet be. A Liget forrásai közül kettőnek már évszázadokkal ezelőtt is gyógyerőt tulajdonított a néphit. A krónikák a török időket megelőzően a legendabeli „szarvasról nevezett szent kutat", vagy a Szarvasról elnevezett Boldogasszony (Maria de Cervo) kegyhelyet emlegetnek. E szent hely nem merült feledésbe a török hódítás és a vallási békétlenségek idején sem. 1700 körül egy nagybeteg asztalosmester álomlátás hatására vitte ki a máriavölgyi templom (Pozsony melletti búcsújáróhely) kegyszobráról készült képét az egyik forrás fölé, s ott gallyakból emelt kápolnát védelmére. Gyógyulása hírére ezt a „kúti képet" „Kúti Boldogasszonyt" egyre többen keresték fel, ezért az 1710- es években templomot építettek számára, és annak főoltárán helyezték el. A népszerű kegytemplomot később többször megnagyobbították, 1780-ban szentelték fel mai, copf formájában. A főhomlokzatba - jobbra magasan - egy ágyúgolyó fúródott az 1849-es áprilisi csata idején, ezt a későbbi felújítások is megőrizték. A „Kúti Boldogasszony"-ról készült metszet A Hétkápolna-templom a 19. század második felében Képoszlopok a templomhoz vezető út mentén A Hetkapolnatemplom
