Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC A 20. SZÁZADBAN 183 képviselő-testületét. Az 1990-es rendszerváltozás már más feladatokat és lehetőségeket jelent a város számára. A rendszerváltozás során létrejött a többpártrendszeren alapuló demokrácia, gazdasági téren pedig az állami tulajdonra épülő államszocialista rendszert felváltotta a magántulajdonon alapuló piacgazdaság. A szocialista ideológiával szemben újra előtérbe kerültek a hagyományos polgári értékek. A régi, szocialista alapon szervezett, központilag irányított vállalatok átalakultak, illetve megszűntek. A privatizáció következtében nőtt a magángazdaság részvétele a város gazdasági életében. A Dunai Cement és Mészmű átalakulását már a neve is mutatja: az egykori DCM-ből mára DDC (Duna-Dráva Cement Kft.) lett. A város egykori szimbólumát jelentő kéményeit lebontották. Nem bírta a piaci versenyt a Forte, s a nagyhírű gyár üzemcsarnokai most üresen állnak. A hajógyár telephelyén is több kisebb cég osztozik. A legnagyobb veszteséget a textilipar szenvedte. A régi szocialista üzemek helyébe azonban újak, a mai gazdasági életben versenyképesebb árucikkeket előállító vállalatok telepedtek meg a város határában kialakított új ipari parkban. A magasan képzett munkaerőt foglalkoztató, számítógép-alkatrészeket (nagy teljesítményű háttértárolókat) gyártó multinacionális cég jelentős támogatásokkal segíti a várost. A mezőgazdaság privatizálása a kisgazdaságok megjelenését eredményezte. Az egykor homogén mezőgazdasági termelőszövetkezeteket felváltották a piaci viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodó egyéni gazdálkodók. Megváltozott a táj képe is, a nagy táblák helyett kisebb parcellák, új telepítésű gyümölcsösök tarkítják a földeket. Az egykor nagyáruházak épületében ma több kisebb cég elárusító helye található. A Széchenyi utca igazi bevásárló utcává vált, ahol mindenki megtalálhatja az igényeinek és a pénztárcájának megfelelő árucikket. A rendszerváltást követően az egyház is visszakapta ingatlanait. A nagypréposti palotában Egyházmegyei Múzeum nyitotta meg kapuit, ahol a püspöki kincstár legszebb darabjait is megcsodálhatja a látogató. A Konstantin téren, a Piarista Gimnázium egykori épületében újra megkezdődött a tanítás. A egykori honvédségi laktanya területén pedig „iskolaváros" épült. Vác felsőoktatási intézménnyel is gazdagodott, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanítókat és óvodapedagógusokat képez. A város múltja iránt érdeklődőket várja új, korszerű épületében Vác Város Levéltára. A város nemzetközi kapcsolatai is fejlődtek az 1990-es évektől. Jelenleg hét testvérvárosa - a finn Järvenpää, a német Donaueschingen, a francia Deuil-la-Barre, az erdélyi Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc, Oderhellen), az izraeli Givatayim, a szlovákiai Vágtölgyes (Dubnica nad Váhom) és Ipolyság (Sahy) - mellett kulturális együttműködést alakított ki a japán Yurihonjoval. Az uniós csatlakozás következtében a kapcsolattartás egyszerűbb lett. A rendszerváltás új hagyományokat is teremtett a város kulturális életében. A Váci Világi Vigalom háromnapos rendezvénysorozatán - a megújult Főtéren és a Duna-parton - nem csupán a polgárait látja vendégül a város, de szívesen fogadja a környékről és a távolabbi vidékekről érkező látogatókat. Vác régi, 1989-ben megújított címere
