Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC A 20. SZÁZADBAN 171 ványnak volt nagy szerepe. Az alapítvány támogatta az úgynevezett egészségügyi mintajárások szervezését. 1930-ban megkezdte működését a váci egészségügyi mintajárás, melynek keretei között 1937-ben a mentőállomást, 1943-ban pedig a tüdő- és nemibeteg-gondozó intézetet adták át. A közegészségügy minősége sokban függött a város infrastruktúrájától. Az egészséges ivóvíz, a csatornázás elengedhetetlen feltétele az egészséges környezetnek. A város 1927-ben kezdte meg a vízvezeték, 1930- ban pedig a csatornahálózat kiépítését. E célra - a kormány közvetítésével - kölcsönt vehetett fel a New York-i Speyer-bankháztól, 1925-ben 1 millió, 1926-ban újabb 1,5 millió aranykoronát. A közegészségügyi állapotok javulása is hozzájárult ahhoz, hogy Vác lakosságának száma abszolút értelemben nőtt a két világháború között. Év 1920 1930 1935 1943 Népesség száma 19 395 20 960 21 903 22130 A növekedés üteme azonban lelassult, s elsősorban a természetes szaporodás volt a jellemző. A fővárosi agglomeráció településein tapasztalható robbanásszerű népességnövekedés nem mutatható ki a városban, sőt a megye más, hasonló jogi helyzetű városaival - Vác 1929-ben megyei város lett - összehasonlítva is szembeszökő a demográfiai növekedés kis mértéke. Mindez azt is jelzi, hogy a korábbi dinamikus fejlődés megakadt. A munkalehetőség éppen csak felszívta a helyi munkaerő felesleget, de arra már nem volt elég, hogy vonzóvá tegye a várost a munkát és letelepedési lehetőséget keresők számára. Vác megyei város pecsétje Nyomáspróba a Főtéren MEZŐVÁROSBÓL MODERN KISVÁROS SZÜLETIK A város lakosságának növekedése szükségessé tette újabb területek parcellázását. 1915-ben hirdetett pályázatot a város a Vásártér szabályozására. A terv megvalósítására, a parcellázásokra az első világháború miatt csak 1921-ben kerülhetett sor. A püspökség a Vörösház és a Széchenyi utca közé eső területet átadta a városnak, amit a képviselő-testület beépítési kötelezettség mellett bocsátott áruba. Rendezett utcahálózatot alakítottak ki, s a frissen parcellázott terület mentén az evangélikus templomtól a Gombás-patakig húzódó új körutat jelöltek ki. Kiépült a Széchenyi utca körúttól a vasútállomásig tartó szakasza is. Többé nem kellett porban, sárban kigyalogolni az állomásra. Az új utakat egységes arculatú, modern városi bérházak és lakóházak szegélyezték. 1921-ben kislakás-építési akció is indult, s folytatódott Deákvár kiépülése is. 1944-ben a két világháború közti lakásépítéseket összegezte
