Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
164 VÁC A 20. SZÁZADBAN 1913-ban egy másik gyár is kénytelen volt beszüntetni a termelést. 1895-ben kezdte meg működését a francia alapítású és vezetésű Picot Lessive Phoenix Mosóporgyár Vácott. A cégnek Franciaországon kívül Kanadában, Belgiumban, Oroszországban és Németországban is voltak gyárai. Váci megtelepülésük célja az volt, hogy termékükkel innen lássák el az Osztrák-Magyar Monarchia piacát. Átlagban 30 embert foglalkoztatott VÁCI HÍRLAP SZERKESZTŐSÉGI ÉS KIADÓHIVATALA 1NTERURB. TELEFON VÁC 17. PESTVIDEKJ NYOMDA VÁCON. a gyár, akik főként a csomagolást és a szállítást végezték, mert a mosóporgyártás teljesen gépesített volt. A folyamatos sajtóreklám ellenére a korabeli háziasszonyok számára idegen volta J. Picot szabadalma alapján gyártott„szappan nélküli" mosópor, így a gyár veszteséggel termelt. 1913. május elején a gyárban tűz ütött ki, s jellemző a korabeli viszonyokra, hogy „ötnegyedóráig éghetett a Picotgyár, míg egy csepp vizet kapott a tétlenül álló tűzoltóság". Nemcsak a gyár, de Farkas József igazgató lakása, sőt az elszállításra váró hét vagon mosópor A VARMEGYE LEGNAGYOBB KÖNYVNYOMTATÓ MŰHELYE MODERN KÖNYVKÖTÉSZET. ecyhAzmecyei és községi NYOMTATVÁNYOK RAKTÁRA VÁCI HÍRLAP KlAPÖtRVATALA. A Pestvidéki Nyomda hirdetménye és fejléces papírja *DERCSÉNYI* DEZSŐ 1071-»»« A MCI MRLAP FŐSZERKESZTŐJE 1838 - TOL % HALALAK % Dr DERCSÉNYI DEZSŐ (»10-1987 EUROPA MRU MŰVÉSZÉTTÖRTÉNÉSZ WC WROS DÍSZPOLGÁRA- (992 -• • VEDETT EPULET ezen Épületet »929-rcn VACZT-HUBSCNL KALMAN ÉPÍTŐMŰVÉSZ TERVEZTE A OCRCSEMTI (SALAD RCSZERC- 1992 -Az egykori Pestvidéki Nyomda épülete és a Dercsényi-emléktábla a Dr. Csányi László körúton is megsemmisült. Az épület ugyan biztosítva volt, de a kárt az üzem nem tudta kiheverni. Virágzott azonban az 1907-ben alapított Pestvidéki Nyomda. Fellendülése Dercsényi Dezső nevéhez fűződik, aki 1910-ben vette át a nyomda irányítását. A Dercsényi-nyomdában könyvek - közülük sok helytörténeti munka -, ipari- és kereskedelmi kiadványok, újságok készültek. Itt nyomták a két világháború közötti időszak legjelentősebb váci újságját, a Váci Hírlapot is. A nyomda működésének virágkora a két világháború közti időszakra esik. 1910-ben két kisebb nyomda is megkezdte működését a városban. A Völcz és Társa Nyomdából kerültek ki a várost reklámozó, a korban nagy népszerűségnek örvendő képeslapok. Túlélte a monarchia összeomlását Hirmann István Mérőeszköz- és Szerszámgyára is. A gyárat 1908-ban alapította Hirmann István, Irodája és raktára volt Budapesten is. A váci gyárat modern gépekkel szerelték fel, ahol 35-40 munkás dolgozott. Kezdetben főként mérőeszközöket és a gépgyártáshoz szükséges szerszámokat gyártottak. Később a termékszerkezet bővült, csapokat, vízvezeték kellékeit, fürdőszobai felszereléseket is készítettek. A termékek egy részét Ausztriába és a Balkán államokba exportálták. A háború küszöbén, 1913-ban két új üzem is létesült: a Bódenlósz József és Fiai Vasöntöde és Bauer Mihály kályhagyára. A legendás életű Bauer Mihály - tanár, múzeumigazgató, világutazó, Deákvár alapítója - 1913-ban új vállalkozásba fogott. Egy deákvári pajtában kályhagyár működtetését kezdte meg. A gyár azonban meglehetősen rövid életű volt, az első világháború ennek a vállalkozásnak is véget vetett. A Bódenlósz-vasöntöde termelése már a két világháború között teljesedett ki. A Hirmann-ipartelep fejléces papírja
