Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
ÚJJÁTELEPÜLÉS ÉS A NAGY ÉPÍTKEZÉSEK KORA - A 18. SZÁZAD 131 /» 4 A sétáló II. József é Jw.i. praUM* a Bécsi kapu még megmaradt K # j* i részeit és a mellette levő há/r?X/ / zakat. Felépítettek a város északi 1/V J határában egy diadalívet (a * korabeli köznyelvben Triumfális kapu, mai beszédben Kőkapu) az örök Habsburg-ház dicsőségére, amin megjelenítették a Habsburg-ház tagjainak, I. Ferenc német-római császár, Mária Terézia királynő, József, Lipót, Ferdinánd és Miksa főhercegek portréját. Befejezték a városháza építését, és szobrokkal díszítették, helyreállították az észak-déli főutca épületeit, az utakat kikövezték, út menti árkokat ástak, ahol Ili Migazzi-családfa a szenny- és az esővizet elvezették, és fákat ültettek. Két kisebb hidat is építettek, melyek alatt rejtett csatornán folyt az eső- és szennyvíz a Dunába. Az egyiket a mai Eszterházy utca végében, a másikat a diadalívtől a Dunáig vezető utca végén, melyen Nepomuki Szent János és Szent Kristóf szobra állt. A vendégeket sok látnivalóval és mulatsággal várták: felvonultak a magyar és német ruhát viselő csapatok, a domonkos templomban misét celebráltak, bemutatták az épülő székesegyházat, magyar-lengyel táncokat adtak elő, a molnárok és a halászok evezős versenyt rendeztek, a gyalogosok és a gyerekek futóversenyt, a lovasok ügyességi játékot, a halászok vizafogó versenyt, és tűzijátékkal zárták a vendégfogadást. 1784. október 16-án II. József, a „kalapos király" váratlanul Vácra látogatott. Megtekintette a székesegyházat, a püspöki palotát, a szemináriumot, a piarista rendházat, a főtéri épületeket és aTeréziánumot. Rövid látogatása nyomán megszűnt a domonkos rendház. 1798 augusztusában József nádor kíséretével tett látogatást városunkban, és megnézte a diadalívet, a mellette emelkedő voltTeréziánumot, a székesegyházat és a püspöki palotát. Szabiik István, korának tudós piarista tanára meglepetéssel is szolgált a vendégeknek, amikor a palota kertjéből légballont bocsátott fel. Felidézve e századot, úgy tűnik, mozgalmas és látványos száz évet tudhatott maga mögött városunk. A palotákat, a polgárházakat és a földszintes gazdaházakat a semmiből teremtették egyházi, iparos-kereskedő és jobbágy-zsellér építőik. A város lakóinak gazdasági ereje azonban nem volt elég ahhoz, hogy püspök-földesúri függőséget a királyi fennhatósággal váltsák fel. A lassú polgárosodás következményeként a század végén új eszme, a felvilágosodás vert gyökeret Magyarországon is, melynek hatása a következő századra hozta meg a gyümölcsét. Migazzi Kristóf családi és nemesi címere
