Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
ÚJJÁTELEPÜLÉS ÉS A NAGY ÉPÍTKEZÉSEK KORA - A 18. SZÁZAD 125 A Konstantin tér Piarista atyák nyesütők, a gabona-, a gyümölcs-, a zöldség-, fa-, rövidáru és gyolcskereskedők és a kenyérárusok. Néhány évtizeden át - az új székesegyház és a püspöki palota megépítéséig - a világi és az egyházi központ a Főtéren volt. Hasonlóan más püspöki székhelyekhez az egyház hatalmát és erejét felmutató új egyházi központ épült a mai Konstantin téren. Ugyanis a vár romos és a Az új egyházi központ kiépítését Althann Mihály Frigyes és Károly kezdte meg, s munkájukat Eszterházy Károly folytatta, majd Migazzi Kristóf fejezte be. E terület egy részén még a középkori eredetű egyházi épületek mellett a 18. század elején hamarjában felhúzott szegényes házak álltak. Nagyobb szabású építkezéshez itt először a piaristák fogtak, akik 1714-ben telepedtek le a városban, és fokozatosan bőví-Éhtaözlei tPáCíról. A szeminárium a 19. század végén A piarista gimnázium a 19. század végén várostól elkülönülő területe (ahol a korábbi székesegyház állt), valamint a viszonylag szűk Főtér is alkalmatlan volt arra, hogy befogadja az új székesegyházat, melynek méreteivel és környező szabad tereivel a római katolikus vallás egyeduralmát, az egyház hatalmát és gazdagságát kellett kifejeznie. tették a Berkes András nagyprépost által nekik adományozott házat. Miután a Konstantin téren kisajátították az itteni földszintes házakat, veteményes- és gyümölcsöskerteket és kiszárították a rendkívül vizenyős talajt, megkezdték a székesegyház és vele szemben püspöki palota A szeminárium homlokzati rajza
