Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
ARÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC A Habsburgoktól való függetlenedésnek a Magyar Királyság 1526-ban történt kettészakadásától megerősödő hagyományai voltak a magyar történelemben. 1666-tól Wesselényi Ferenc nádor és főúri társai szőttek összeesküvést a Habsburg-ház ellen, majd az 1671-ben elbocsátott végvári katonák bujdosókként, kurucokként álltak Thököly Imre zászlaja alá és vették fel a küzdelmet az ország északi részén és Erdélyben a birodalmi csapatok ellen. A Habsburg-ellenes politikát Thököly nevelt fia, II. Rákóczi Ferenc folytatta, aki 1703 májusában hirdetett országos felszabadítási harcot, és 1703 szeptemberében Pest megyét Thököly Imre is felszólította a csatlakozásra. így alig kezdődött meg az újjáépítő munka, amikor Vác is a Rákócziszabadságharc forgatagába került, ami újabb szenvedést, pusztulást hozott. A városból elmenekült Dvornikovits Mihály püspök, és utóda, Esterházy Imre is kevés időt töltött székhelyén a zavaros időkben. Az egyházmegye kormányzását mindkét püspök Berkes András nagyprépostra, püspöki helynökre bízta. II. Rákóczi Ferenc pecsétje C&nlhtf II. Rákóczi Ferenc 1710. március 20-án kiállított oltalomlevele Vác városának II. Rákóczi Ferenc aláírása Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc Dvornikovits Mihály váci püspök Berkes András nagyprépost 18. SZÁZAD 1740 1742. december 1761 1764 1772 Pestisjárvány Vác felosztása Püspök- és Káptalanvácra Hetivásár tartási privilégiumot kap a város Mária Terézia Vácra látogat Felszentelik a; székesegyház
