Horváth M. Ferenc: Vác, Magyarország kincsestára (Vác, 2016)
' A Konstantin ter The Konstantin square | Der Konstantin Platz Konstantínovo námestie Sem a vár, sem a középkori főtér szűk területe nem felelt meg a barokk megújító szellemiséget tükröző új egyházi központ kialakítására, az új székesegyház felépítésére. A mai Konstantin tér a 18. század első felében mocsaras, ingoványos városrész volt, szélein kis földszintes házak álltak. A székesegyház építése előtt a területet lecsapolták, a házakat lebontották. A váci püspökök - Eszterházy Károly és Migazzi Kristóf - itt alakították ki az új egyházi központot, építették fel az új székesegyházat és a többi egyházi épületet, a püspöki palotát, a papi szemináriumot, a kispréposti palotát, a káptalani házat - melynek egyik felében ma a Püspöki és Káptalani Levéltár működik - és az alsóvárosi plébániát. A négyszög alakú teret övezi még az 1714-ben letelepedett piarista rendiek gimnáziuma és rendháza, a Karolina Katolikus Iskola, valamint az Egyházmegyei Könyvtárépülete, továbbá a Bartók Béla Zeneiskola. 1939-ben avatták fel Szent István szobrát a püspöki kert kerítése előtt. 1945-től 1989-ig a tér közepén állt egy szovjet hősi emlékmű, és itt rendezték az állami ünnepségeket, ezzel is kifejezve az egyházzal való ideológiai szembenállást. Egy évtizeddel ezelőtt új díszburkolatot kapott a tér, mely Schuster Konstantin (1817-1899) püspök nevét viseli. A tér két oldalán Szent József és Szűz Mária öntvényszobra áll. Az 1849. július 15-17-én itt lezajlott váci csatát Than Mór festette meg. Az 1956-os forradalom idején több népgyűlést is tartottak a téren.
