Horváth M. Ferenc (szerk.): „És akkor becsukták az ablakokat”. Emlékek a váci zsidóság életéről és sorsáról. Kiállítási katalógus (Vác, 2023)

1848 Püspök- és Káptalanvác korlátozó határozatokat hoz a zsidók letelepedéséről.

1849 A bécsi kormány megszünteti a zsidó közösségek autonómiáját.

1851-1864 Rendszeres tanítás folyik a zsidó elemi iskolában; kidolgozzák a háromosztályú iskola tantervét; működik egy egyosztályos német tanítási nyelvű iskola az Ambró-házban.

1852 A váci rabbinátushoz tartozó filiák: Ácsa, Csővár, Vácduka, Kisnémedi, Vácbottyán, Veresegyház, Szada, Csornád, Szód, Vácrátót és Váchartyán.

1861 Alois Cacciari itáliai származású helyi ácsmester tervei alapján elkezdik építeni a zsinagógát. Az iskolát, ami a mai Eötvös utcában állt, főtanodává fejlesztik.

1864 októbere Felszentelik a zsinagógát.

1866 Megalakul a Chewra Bikur Choilim (Betegeket Ápoló Egylet) és a Zedokoh (Szegényeket Segélyező Egyesület).

1867 1867. évi XVII., az úgynevezett emancipációs törvénycikk rendelkezik az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében: „Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak.’'

1867 Megalakítják az első váci jesivát.

1868 Az I. Magyarországi Egységes Zsidó Kongresszus határozatai következtében a magyar zsidóság a hitélet szempontjából három részre szakad.

1871 júniusa A váci ortodoxok kiválnak a váci status

quo ante közösségből, és megalakul a Váci Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség.

1872 Megalakul a Váci Merkúr Kereskedő Ifjak Köre.

1876 Megalakul a váci Izraelita Montefiore Judit

Nőegylet.

1882 Megépül az ortodox hitközség zsinagógája.

1890 Elkészülnek az Eötvös utcai status quo izraelita új elemi iskola tervei.

1895 1895. évi XLII. törvénycikk az izraelita törvényesen bevett vallásról.

1902 Megalakul a Váci Jótékony Célú Izraelita Leányegylet.

1914-1918 Harminckét váci zsidó katona hal meg az I. világháborúban.