Horváth M. Ferenc (szerk.): „És akkor becsukták az ablakokat”. Emlékek a váci zsidóság életéről és sorsáról. Kiállítási katalógus (Vác, 2023)

GYÁRIPAROSOK

A váci gyáripar megteremtésében jelentős szerepet játszott a zsidóság. Az Első Magyar Szövő- és Kötöttárugyár Rt. budapesti székhellyel jött létre 1885- ben, és 1889-ben Vácott építettek gyárat. A részvényesek és az igazgatótanács tagjai között számtalan zsidó budapesti nagyvállalkozó volt, pl. a Weisz család tagjai. 1944-ig több kisebb-nagyobb üzemet, gyárat alapított a váci zsidóság. 1945 után ezek részben megszűntek, részben államosították őket.

A Hamerli János által 1861-ben alapított pécsi kesztyűgyár egyik tulajdonosa, dr. Hamerli István 1941-ben kért telepengedélyt a Derecske-dűlőben (ma az egykori hajógyár területe) 1943-tól működő bőrgyárra.

Buck Erzsébet Damjanich utcai kesztyűvarrodája is bedolgozott a Hamerli-kesztyűgyárnak.

A képen Buck Erzsébet kesztyűvarrodájának dolgozói 1943-ban (VVL XV. 34 Fényképek gyűjteménye)

Az Oberländer és Reiser téglagyár és termékei, melyek egész Vácot és környékét ellátták építőanyaggal.

1935-ben kapott telepengedélyt a Vecsés utcában a „Pápa Testvérek” bőrgyára, ami 1944-ig működött. A kiterjedt Pápa család tagjai az 1850-es évektől éltek a városban.