Horváth M. Ferenc (szerk.): Mária Terézia Váci látogatása (Vác, 2022)

Tartalom

I

OT FENSEGESVÁCI NAP

Öt nap, ami évszázadokra meghatározta Vác életét. 1764 augusztusának végén öt napot töltött Vácon az 1740 és 1780 között uralkodó Mária Terézia. Az udvar és családja kíséretében érkezett a városba a Dunán, a pozsonyi országgyűlés ideje alatt, Migazzi Kristóf Antal váci püspök és bécsi hercegérsek meghívására. Mai ésszel bizonyára sokaknak felfoghatatlan, miért gondolta a püspök úgy, ha méltóképpen szeretné fogadni az uralkodót, akkor a helyiekkel fel kell újíttatni az épületeket, négy hónap alatt felhúztak még egy diadalívet is, a császári-királyi család bevonulásának pompáját emelve és méltó emléket állítva.

A diadalívet a város is befogadta, és népszerű nevet adott neki: Kőkapu. A legenda szerint az uralkodói család nem mert átmenni a diadalív alatt, attól tartva, hogy a túl gyorsan épült kapu esetleg a fejükre omlik. Ez a legenda, és egyetlen korabeli leírásban sem szerepel, hogy ez megtörtént volna. Ma már nyugodtan gondolhatjuk, hogy az ötnapos látogatás során azért ment át mégis Mária Terézia a diadalív alatt, mert olyan jól érezte magát, hogy nem szerette volna, ha tüske marad a püspök lelkében, hiába építtette a diadalívet.

A városi jegyzőkönyvekből és visszaemlékezésekből tudjuk, ez az öt nap alapjaiban változtatta meg a várost. Az előkészületekhez át kellett alakítaniuk az akkori rendszabályokat, hogy új alapokra helyezzék a városvezetést, a város működtetésének körülményeit, és új normákat írtak elő az adminisztrációs, a rendvédelemi és a köztisztasági feladatokat végző tisztségviselőknek.

8