Horváth M. Ferenc (szerk.): Mária Terézia Váci látogatása (Vác, 2022)

Tartalom

JOHANN JOSEPH KHEVENHÜLLER-METSCH FŐUDVARMESTER

NAPLOFELJEGYZES MÁRIA TERÉZIA VÁCI LÁTOGATÁSÁRÓL

(forrásközlés)

1764. augusztus 17.

27-én a bíboros a királynő és az udvar fogadására teendő intézkedésekkel volt elfoglalva; és mivel Albert herceg1 délután négy órakor hozta a hírt, hogy Őfensége, Mária Terézia tegnap, amikor a herceg jelen volt, még csak délután egy órakor indult útnak, ezért annál kevésbé elképzelhető, hogy az érkezése korábban lesz, mint holnap dél körül. A császárné maga hagyta meg személyesen Neny2 úrnak, hogy közölje a bíborossal, mikor érkezik meg.

1 Albert Kázmér (1738-1822) szász-tescheni herceg, 1765 és 1780 között Magyarország helytartója, főparancsnoka. 1766-ban feleségül vette Mária Terézia kedvenc leányát, Mária Krisztina főhercegnőt. Az országgal történő ismerkedése során 1766 szeptemberében vendégeskedett Vácott Migazzi Kristófnál is.

2 Neny, Patrice-Franqois de (1716-1784) államférfi, jogi tanulmányokat folytatott Louvain-i Egyetemen. A Habsburg cs. és kir. Államtanács és a Titkos Tanács titkára (1738), a Főhaditanács tagja, a Titkos Tanács tanácsnoka (1744), Németalföld Bécsi Legfelső Tanácsának főtanácsosa (1754-57), az Államtanács tagja (1750), a Pénzügyi Tanács főkincstárnoka (1754-57), királyi biztos a Louvain-i Egyetemen (1754). 1758 és 1783 között a Titkos Tanács elnöke. Janzenista, meggyőződéses etatista, a Habsburg birodalom centralizációs politikájának támogatója. 1758-ban Bécsből megbízást kap a Habsburg Németalföld politikai intézménytörténetének a megírására.

107