Nagy László: Emlékeim a hadifogságból 1914-1921 (Vác, 2018)

Utószó - Horváth M. Ferenc

háziiparát fejlesztő bizottságnak, megválasztották a Fehér Kereszt Egylet10 elnökének és jegyzője volt a Liptó megyei tűzoltóegyletnek.11 1894 augusztu­sában újabb nagyobb változás történt az egész család életében. Nagy István Szegeden vállalta el a II. polgári iskolai igazgatói állást.12 Érdemi tevékeny­séget itt azonban már nem fejthetett ki, 1895. május 26-án, 38 éves korában rövid szenvedés után elhunyt, a halotti anyakönyvi bejegyzés szerint tüdő­lobban, vagyis tüdőgyulladásban.13 Még halála előtt jelent meg egy hosszabb cikke a Nemzeti kultúra címmel, melyben a „tiszta hazafias szellem", a ma­gyar nemzeti öntudat és a magyar nemzeti kultúra terjesztését szorgalmaz­ta a különböző típusú és fenntartású iskolák feletti állami felügyelet kiter­jesztése révén, az állami akarattal dacoló nemzetiségi és felekezeti iskolák ellenében.14 Nagy István Veszelkó Dániel besztercebányai születésű leányát, Máriát 1883-ban jegyezte el.15 Nemcsak a házaséletben, hanem a tanári pályán is társa volt Nagy Istvánnak. Vélhetően a közös hivatás hozta össze őket. A kultuszmi­niszter 1886-ban véglegesítette a már férjezett tanítónőt a turócszentmártoni állami leányiskolában.16 17 Nem sokáig működött a tanítói pályán, hiszen 1894 decemberében munkaképtelenség - feltehetően férje betegsége - miatt már nyugdíjazta a kultuszminiszter a liptószentmiklósi tanítónőt.1 10 Kezdetben beteg és legyengült gyermekek gondozásával, később a gyermekvédelemmel ál­talában foglalkozó szervezet volt. 11 Szinnyei i. m. 1X/619. 12 Szinnyei i. m. IX/619.; Néptanítók Lapja 1895. jún. 5,45. szám, 421. 13 Fővárosi Lapok, 1895. máj. 28., 1685.; Néptanítók Lapja, 1895. jún. 5., 45. szám, 421.; Szeged, ref. halotti anyakönyv, 28/1895. máj. 26. - Lakcíme Szeged, Zsinagóga u. 15. alatt volt.; Érde­kes, hogy László fia halálát is tüdőgyulladás okozta. 14 Néptanítók Lapja, 1895. máj. 11., 38. szám, 356-358. 15 Nagy István halotti anyakönyvi bejegyzésében és a korabeli újságokban (Fővárosi Lapok, 1883. okt. 11., 238. szám, 1519.; Budapesti Hírlap, 1886. okt. 15, 286. szám, 7.; Néptanítók Lapja, 1886. okt. 16., 19. évf., 83. szám, 661.) Irma keresztnévvel illetik, a későbbi hivatalos közlönyökben Mária néven szerepel. 16 Budapesti Közlöny, 1886. okt. 14., 235. szám, 1.; Néptanítók Lapja, 1886. okt. 16., 83. szám, 66. 17 Néptanítók Lapja, 1894. dec. 12., 99. szám, 941. 81

Next

/
Thumbnails
Contents