Nagy László: Emlékeim a hadifogságból 1914-1921 (Vác, 2018)
Nagy László: Emlékeim a hadifogságból, 1914-1921
vendégei lesznek a franciáknak. Ezután a tisztek mutatkoztak be. Igen melegen érdeklődött az ezredes a megszállt területekről valók sorsa iránt, illetve szerette volna tudni az okokat, hogy miért nem térnek az illető hadifoglyok [a] megszállt területekre vissza? Ezután elszállásolták a legénységet, s én pedig mint „menage-májer”162 azonnal hozzáfogtam a konyha üzembe helyezéséhez. Vlagyivosztok - Saigon 2550 tengeri mérföld. manipuláns164 vendége vagyok, s erős a gyanúm, hogy megvesztegetési szándékkal hívott ide. A francia menü165 után valódi rumot kerített az öreg, mit aztán, hogy hideg legyen, jégbe hűtve szopogattunk. Midőn a hangulat emelkedetté vált, előrukkoltak, szinte könyörögtek, hogy az ezredesnek az élelmezésünket illetőleg megelégedésemet fejezzem ki. Nyugodt lelkiismerettel ígértem ezt meg, mert hisz nem is ünnepség, hanem valóságos lakodalom az, amit a franciák rendeztek. Nekünk adták ki a legszebb combokat, rizst, gyümölcskonzerveket, makarónit, feketét, cukrot, trópusi főzeléket, banánt, vörösbort, jeget, quantum satis.166 Odahívom Larangont az ablakhoz és a kioszk167 felé mutatok. A banán- és kókuszpálmákkal körülvett, ízlésesen csinos épület fényben úszott. A terasz asztalai mellett, vörös- és kínabor168 mellett nagyban folyik a francia-magyar barátkozás. A cigány ropogós csárdást húz, amire a franciák hamarosan valami táncot komponálnak, de a magyar sem rest, hangos kurjantásokkal kísérve ropogják azt a falusi csárdást, amelyet a franciák bizonyosan nem láttak. Utána jön a lengyel krakovják,169 ezt két légionárius járja a végkimerülésig.- Ne vous inquilez pás!170 - szólok oda a franciáknak, akik nagy kedvet kaptak a mulatozásra, s mindenáron a városba akartak vinni.- Áh... mais pourquoi?171 - csodálkoznak ezek, s alig tudom nekik megmagyarázni, hogy a lábaim felmondták a szolgálatot. Nem a rum miatt, hanem a hőség dagasztotta meg őket egész lilára. Saigon, 1921. március 28. A bennszülöttek konyhája mellett, a messze kinyúló ablakpárkányok hús árnyékában, egy „trópusi” szobában ülünk négyen az asztal mellett. Larangon163 49
