Nagy László: Emlékeim a hadifogságból 1914-1921 (Vác, 2018)

Nagy László: Emlékeim a hadifogságból, 1914-1921

Nem tudok megválni a tengertől. A hajó orránál bukfencező delfinek, a fal­kánként felrepülő repülőhalak, a gyengén áramló tenger ezernyi színváltozása, a napnyugta, a holdvilágos meleg esték újabb és újabb impressziókat keltenek bennem. A napsugár és a sós levegő nagyszerűen rekonstruál mindnyájunkat. 1921 március 20 Úgy visszagondolok az utazás előtti napokra, il- Észak-kínai tenger letőleg akkori gondolataimra: a tai-funos153 (táj­funos) kínai tengerekre és a ciklonos óceánra. Amióta a viharos Japán-tengert elhagytuk, s csak üdén mosolygó nyugodt vizeken hajózunk, szinte el sem tudom magamnak képzelni a vihart. Min­den oly szép, csak a hőség elviselhetetlen. Éjjel-nappal csurog rólunk a víz, naponként 40-50 ember esik össze a hőségtől. Vizet csak egyszer adnak napjában egy nagy pohárral, az is meleg. Reggeli egy nagy bögre forró fekete kétszersülttel, lunch:154 szardínia vagy sózott hal rizzsel, ebéd este hatkor: leves, főzelék és hús, fekete vagy tea. Nappal lever mindnyájunkat a hőség, este alig csökken, de az élet úgyis megélénkül. A cigánybanda koncertezik, kisebb csoportok verődnek össze, s ki-ki a maga módja szerint szórakozik. Ma egyébként a távolban megjelentek a kínai partok ezer és ezer apró vitor­lástól körülvéve. 1921. március 26. Leadták az első rádiójelentést, hogy délután két órára Dél-kínai tenger Saigonba155 érkezünk. 46 A Mekong torkolata

Next

/
Thumbnails
Contents