Nagy László: Emlékeim a hadifogságból 1914-1921 (Vác, 2018)

Nagy László: Emlékeim a hadifogságból, 1914-1921

A berezovkai tiszti tábor

hevert, egy kisebb csoportot - a hadifoglyokat - egyenesen a Szelenge106 partjára vitték és lelövöldözték. A rövid harcnak csak egy áldozata volt, egy ártatlan hadifogoly, akit a kósza golyó halálra sebezett. Estére beállt a teljes rend Berezovkán.

Másnap a volt vörösparancsnoksági épületeken vígan lengett a cseh zászló. Ideiglenesen ők vették át a tábor parancsnokságát, s mindjárt hozzáfogtak a cseh és tót hadifoglyok besorozásához. A táborban még nem állt be a nyugalom, számtalan antiszemita plakát és röpirat jelent meg, s egyúttal a táborba szorult vörösfoglyok megbüntetését követelték. A helyzet lassan tisztázódott, ismét visszahelyezték a „cári” fogolytáborokat, melyeket eleinte cseh, majd orosz őrséggel vettek körül. A Trojckoszavszk felé menekülő vörösök a kínai és dán követ közbenjárására amnesztiát kaptak, fő cinkosaik részben Mongóliába menekültek, részben a börtönbe kerültek. Hogy mennyit tettek el láb alól, azt csak el lehet képzelni. A hadifogoly vörösök elkerített büntetőtáborba kerültek. A még nemrég oly rettegett alakok lerongyolva, kikoplalva és halálra ijedve szánalmas képet mutattak.

32