Fekete István: Piac – Konstantin – Március 15. tér (Vác, 2006)
lődött". A befoglaló nyolcszög alakú formája azonban maradt. Mert azt örökölte. Az ugyanis nem volt egyéb, mint a Cser Károly tervezte, 1933-ban felállított I. Világháborús Hősi Emlékmű befoglaló alapja, amit az 1951-ben készített, Pogány - Horler-féle átalakítási tervben eltávolításra javasoltak, ám legyen az vigasztaló, hogy a Szovjet Hősi Emlékművel egyetemben. Ezt követően került a - milyen érdekes - nyolcszögletű emlékmű alapra a nevezett díszkút. A kávára került testvérvárosi címerek és a középtömbre állított Szent János-oszlop a nemrég-múlt történéseinek eredménye. Amikor tervünket készítettük, a ki tudja hányadik Városképi Szekcióülésen, szembesülhettünk a véleménnyel: ha tartani kívánjuk a Testvérvárosok kútja helyét, az igencsak ütközik a kért Konstantin terasszal, ezért azt tegyük távolabb. így került a kút a siketnémák intézete bejárati tengelyébe. Komolyan, még örültem is neki, mert az óhajjal egyetértettem. így került az oda, ahol van. Ez a hely pedig, eleve alkalmatlan volt egy akkora, mészkővel burkolt tükör megismétlésére, mint ami az 1951 -es átalakítási tervben szerepelt. Ezért is„tömörítettük ezt akkorává, ami - hitünk szerint - arányos a „produkcióhoz". Az egykori városháza helyén megépíthetett terasz az alatta lévő pinceétterem nyári „akcióterülete". Szerettem volna - ha már az üvegházat nem engedték - valamiféle a volt tömegre utaló árnyékolást, és értelemszerűen annak tartószerkezetét is olybá formálni, hogy az a praktikumon túl a volt tömegre is utaljon. Mindezt pusztán installációként. Ami az évad múltán akár el is bontható. A terasz lefedésére azonban, legfeljebb az asztalonként! napernyőket engedélyeznék. Ez persze azt jelenti, hogy - ha, jóllehet meleg van, de esik az eső - a terasz használhatatlan. Ez azonban nem lehetett szempont. Legyen ez a vendéglős baja. Övé is lett. Északra továbbmenve láthatjuk a Mária-oszlopot, avagy az Európa teret. Ez, a valaha a fehérek temploma mellett - bár már ott sem eredeti helyén - álló oszlop új helye. Valójában ez is egy „inflexiós" pont, ahonnan a „séta" folytatható (lesz) kelet felé, a lassan teljesen megújuló zsinagóga irányába. Mária koronája sugallta az Európai Unió csillagkoszorújából következtetett burkolatjeleket. A tér végére érve jutunk az ominózus Bécsi kapuhoz. Ahogyan azt dr. Torma István is írta, a várfal határvonalának és volt kapujának kívántam ezzel jelet adni. Alaprajzilag szolgaian a feltárt kontúrokon tartva, az amúgy védett alapok felett, ami egyebek mellett, az idők során a volt városfalra épült lakóházak különös helyzetét is illusztrálja. De azt is mondhatnám, hogy a kinn és a benn határát. A kopjás zászlók hegye - a metszeti ábrázolásokon mindig is jól látható - a falból magasan kiemelkedő kaputorony volt magasságát hivatottak megjeleníteni. Lehet persze azon vitatkozni, hogy mennyire hiteles ez a magasság. Lehet számon kérni métereket és centiket. Ám én sokkal fontosabbnak tartottam azt, amit a metszetek készítői is. A dolog jelentőségét. A mindenhonnan jól látszódást. Ám a tér képét semmiképpen nem uraló megoldásként. A kapu amúgy - mint a kapuk általában - átjárható. És mint a kapuk általában, ez is csak egy nyomsávval. Kiválóan biztosítva a forgalom, de még inkább a sebesség csökkentését.
