Horváth M. Ferenc: Vác városkalauz (Vác, 2014)

Tartalom

49

Megújult a város főtere és főutcája. Átalakultak az oktatási intézmények, új iskolaváros született a város északi részén, az egykori Szérűskertben, és katolikus főiskola települt ide. Városi kézbe került a levéltár és a helytörténeti múzeum; egyházmegyei múzeum, színház és új képzőművészeti kiállítóhelyek is létesültek. Vác évente nagy rendezvénysorozattal, fesztivállal várja a látogatókat, és már huszonkettedik alkalommal rendezi meg idén a Váci Világi Vigalmat, a nyári kulturális barokk fesztivált.

A város kitárta a kapuit a világ előtt is, és testvérvárosi kapcsolatot tart fenn tíz településsel, a finn Järvenpäävel, a német

Donaueschingennel, a francia Deuil- La Barre-ral, az izraeli Givatayimmel, a romániai, erdélyi Székelyudvarhelylyel, a szlovákiai, felvidéki Ipolysággal és Vágtölgyessel, az ukrajnai, kárpátaljai Técsővel, a török Sariyerrel és a cseh Otrokovicével, illetve kulturális kapcsolatot épített ki a japán Yurihonjoval.

A püspöki székhely, az egykori paraszti, kézműves és kereskedő mezőváros, majd szocialista „ipari város", „iskolaváros", „zenei város" legújabban a „barokk Vác" mítoszát, a város múltjának virágkorát támasztotta fel, s kapcsolta e korszakhoz önnön új arculatát, hogy újból megteremtse a polgári Vácot.

i t, Lf