Horváth M. Ferenc: Vác városkalauz (Vác, 2014)
Tartalom
csizmadiák céhe. 1772-ben telepedett le az első nyomdász, Ambró Ferenc is. A püspöki uradalom Zöldfai malmát a vácdukai források vizére telepítette. A Zöldfai malom tervrajza 1851 -bői Tímár Céh pecsétje A város lakosainak egyik megélhetési alapját a szőlőtermesztés, kevésbé a szántóművelés és az állattenyésztés jelentette. Jóval nagyobb szerepet kapott a kézművesipar és a kereskedelem a város gazdasági életében. A céhek egy része már az 1690-es években újjászerveződött, és a 18. század végére megközelítette A városban 1724 és 1784 között tevékenykedett harmincadhivatal, mely a távolsági kereskedelemből szedte le a sápot a királyi kamara ré-Ambró Ferenc nyomdász, Bechert József kőfaragó, egy csizmadia, SZére. A városon kereSZtÜlmenŐ egy hordókészítő, egy puskamüves és egy fazekas viaszpecsétje szemé|yeknek pedjg út_ vámot kellett fizetniük. Az országos és a heti vásártartási jogot a püspök-földesúrtól bérelte a város. a huszonötöt. Működött a kádárok, a vargák, a fazekasok, a szűcsök, a csapók, a tímárok, a nyergesek, a fegyverkovácsok, a gombkötők, a kovácsok és a bognárok, az asztalosok, a kovácsok, a sarkantyúkészítők, az órások, a puskaművesek, a takácsok, a kőművesek és kőfaragók, a mészárosok, az ácsok, a molnárok, a halászok és a A Zöldfai malom - ma a piac- kapujának 1755. évi tervrajza
