Horváth M. Ferenc: Kisvác. Falu a városban (Vác, 2017)

A reformáció és Kisvác

fáradsággal ne Tótfaluba járjanak át a Dunán prédikációt hallgatni, 1762-ben előírta nekik, hogy a váci nagytemplomban hallgassanak misét.

Figyelemreméltó, hogy az 1718-tól önálló Kisvác jobbágyközség lakói 1769- ben már az egységes keresztény hitre hivatkozva kérték, hogy „mint az ősi igaz hittől idegenek a hit egységére, az egy akolba vezettethetnének vissza", vagyis hogy egyesülhessenek Püspökváccal. Hosszú előkészületek után 1771 márciusában egyesült Kisvác az anyavárossal, ami elsősorban gazdasági érdeke volt a községnek, hiszen lakossága így megszabadult a robotterhektől, röghöz kötött jobbágyból mezővárosi polgár lett, a kisváciak ismét hasonló jogokkal és kötelezettségekkel bírtak, mint a Püspökvácott élők.

14

A Kőkapun innen és túl