Váci Krónika (Vác, 2009)

feldíszíttette a székesegyházat. Palotáját budai mesterekkel építtette át, melynek padlóját színes mázas téglával rakatta ki, a helyiségeket színes kályhacsempékből rakott kályhákkal fűtette. Vörös márvány sírkövére - melyet később a ferencesek találtak meg - rávésette a Báthoriak farkasfogas címerét. QßfXVI. század elején 1100-1200 lakosú, 250 épületből álló várost fallal vették körül, s ennek Duna-parti sarkát védte egy sarokbástya, az ún. „Hegyestorony", az egyetlen ma is álló középkori építmény. A városba csak a kapukon keresztül lehetett bejutni: ilyen volt a város északi végén a Bécsi kapu, keleten (a mai Széchenyi utcában) a Hatvani kapu, délen a Pesti kapu és a mai Eszterházy utcában a Rév kapu. Gfií mohácsi csatavesztést követően a török portyázok már 1526-ban megjelentek a város falainál, de Vác csak Buda megszállása után, 1544-ben került tartósan török kézre. A váci vár fontos szerepet töltött be 1552-ig, amíg az Török Birodalom legészakibb végvára volt. De a török hódoltság határának északabbra tolódásával hadászati jelentősége csökkent. Ótvarosból elmenekült a püspök és udvartartása, a gazdagabb, többnyire német polgárság, és megszűnt a káptalan. A törökök megszállták a várbeli egyházi épületeket és a váralja házait. A magyar lakosok pedig átköltözködtek a német városba. A törökök később e városrész nagy részét is birtokukba vették. A mohamedánok a székesegyházat dzsámivá alakították át, s két mecset is volt a városban. Az oszmánok viszonylag kevés új épületet emeltek: néhány mecsetet, minaretet, fürdőt, alapítványi házat és boltot. A keresztény lakosság csak egy templomot használt, a főtéri Szent Mihály-templomot. A lakosság körében tért hódított az új vallás egyike, a lutheranizmus, majd a törökkor végére kálvinistává vált az egész város. C&íz 1591-1606 között zajló tizenöt éves háború felborította a hódoltsági város életét. A többször gazdát cserélő vár és város a zsitvatoroki békét követően 1606 és 1620 között keresztény kézre került. Ezután a budai pasa elfoglalta, és megkezdődött Vác második török korszaka. A váci vár szerepe ismét növekedett, mivel a nógrádi területek magyar kézre kerültek. Vác a török uralom alatt is fontos vámhely maradt, évente 60-75 ezer szarvasmarhát hajtottak át rajta az Alföldről Bécs irányába. először 1684. június 27-én szabadult fel városunk a török uralom alól, de még ugyanezen év novemberében visszafoglalták a törökök. A végleges felszabadulás csak 1686 júniusában következett be. A korabeli utazók elnéptelenedett utcákról, lerombolt várról, romos házakról és templomokról számoltak be. Qí/környéken bujkáló megmaradt váciak lassan visszaszivárogtak a városba, s Balogh Miklós püspök-földesúr megkezdte a szervezett benépesítést is elsősorban német telepesekkel. Alig kezdődött meg az újjáépítés, amikor Vác is Rákóczi-szabadságharc forgatagába került. 1709-ben a császáriak zsoldjában álló szerb zsoldosok kirabolták és felégették Vácot. QP/Z újból megindított újjáépítési munkát az 1731. évi tűzvész tette semmissé. Ezt követően azonban olyan nagyszabású építési munkák kezdődtek meg, melyek a belváros arculatát a mai napig meghatározzák. E tervek kigondolói és megvalósítói a püspökföldesurak voltak: Althann Mihály Frigyes és Károly és Migazzi Kristóf. Lebontatták a városfalakat, feltöltették a vár és városfal árkait. Megtartva az egykori Piactér, a mai Főtér tölcsér formáját, lebontva a romos Szent Mihály-templomot, felépítve a nagypréposti palotát, a püspöki palotát (később siketnéma intézet), kanonoki házakat, domonkos rendházat és templomot, a városházát és a papi szemináriumot {később irgalmas rendi ház) alakították I

ki az ország egyik legszebb barokk terét. Az egyházi központ új helyét a mai Konstantin téren jelölték ki. Itt épült fel a francia Isidore Canevale építész tervei szerint az új székesegyház, kanonoki házak, az alsóvárosi plébánia, a szeminárium és a kegyesrendiek gimnáziuma. A romos vár területén a ferencesek építették fel kolostorukat. Q^f város nem csak külsejében újult meg. Az újjáépítés a lelkekben és a város működésében is lezajlott. 1699-ben a domonkosok, 1714-ben a piaristák 1719-ben a ferencesek telepedtek le, hogy segítsék a „régi" hit terjesztését és az iskolai oktatást. A protestáns lakosokat még 1712-ben a városon kívülre telepítette I Kollonits Zsigmond püspök. Az új városrész, Kisvác 1769 végéig önálló jobbágyközségként létezett, ekkor ismét egyesült Váccal, i de külön, zárt világát sokáig megőrizte. A két városrész határán 1764-ben Mária Terézia látogatása alkalmával emelt diadalív, a 1 Kőkapu is jelezte e megosztottságot. Qp/z 1700-ban visszaállított káptalan jövedelem nélkül maI radt, s eltartásáról 1712-ben kötött szerződést a püspökséggel. 1 Ekkor még csak a váci birtokokból származó jövedelmeket osztották meg 7/8-1/8 arányban, azonban 1742 végétől a várost már I területileg is. így született meg a külön-külön bíróval és tanáccsal működő önálló Püspökvác és Káptalanvác. A püspöki és a káp1 talani földesúr által kiadott rendszabályok szerint igazgatták az ikervárost. Vác már az 1710-es évektől küzdött a szabad királyi I rang elnyeréséért, de ennek anyagi feltételeit nem tudta megte1 remteni. Lakosai 1848-ig megmaradtak a püspök és a káptalan I „hív jobbágyainak". ^Jarosunk felekezeti és nemzetiségi szempontból is sokszínű volt. A magyarok mellett a lakosság egyharmadát német bevánI dorlók tették ki, de letelepedtek itt csehek, morvák, szlovákok, 1 délszlávok, sőt franciák és olaszok is. A többséget kitevő katolikusok mellett éltek itt reformátusok, görögkeleti vallásúak, a XIX. század közepétől gyülekezetük voir az evangélikusoknak, és I megalakult az izraelita hitközség is. akosai továbbra is több forrásból éltek meg. Jó hírét megőrizte a váci bor, de a szűk határ miatt kevésbé volt jelentős a szántóművelés és az állattenyésztés. A céhek egy része már az 1600-as évek végén újjászerveződött. A viszonylag nagyszámú iparos 35-40 szakmát képviselt. Négy országos vására és Mária Teréziától 1761-ben kapott hetivásár tartási joga a vidék jelentős piackörzetévé tette a várost. I

QP/z anyagi gyarapodás a kisváros társadalmának polgárosodását, intézményeinek létrehozását tette lehetővé: Migazzi Kristóf püspök megreformálta az elemi iskolai oktatást; országos hírnévre tett szert az 1714-ben alapított kegyesrendi gimnázium; Mária Terézia megalapította a nemesi ifjak kollégiumát, a későbbi Teréziánumot; 1802-ben Cházár András megszervezte az ország első siketnéma intézetét; a bölcseleti, jogi ismereteket nyújtó líceumból pedig a papi szemináriumba is vehették útjukat az ifjak. Qß/polgari életmód színes világát láthatjuk viszont a Fehérek templomának kriptájában eltemetettek esetében. A Memento mori című kiállításon láthatók a bársony-, selyem-, posztó- és pamutruhába öltöztetett mumifikálődott tetemek a melléjük helyezett tárgyakkal, szentképekkel, halotti keresztekkel, rózsafüzérekkel és ékszerekkel. Qp/ gazdagodás a polgári öntudatot is megerősítette. A reformkorban egyre több feudális tehertől szabadult meg a város. 1840-ben földesurával szemben megerősítette rendezett tanácsú város státusát, 1841-ben Káptalanvác örökre megváltotta úrbéri tartozásainak egy részét, a leányoknak bevezették a háztartási