Üzenet, 1942 (2. évfolyam, 1-2. szám)

1942-03-01 / 1. szám

E tettével csak megrösiti azt, amit egész művészi munkásságával elárul: rendithetetleD, meg nem alkuvó nép és szabadságszeretetét. Már régen a világ kultur-közkincsévé avatta a magyar szegényparaszt zenéjét. A «puszták népének» vágyait és panaszait, az örök zsellérálmokat és vádakat szólaltatja meg európa hangverseny-dobogóin. Mit követettel Kodály! Visszaadta a magyarságnak, mi belőle vétetett: népi kultúráját. Hosszú éveken át fáradhatatlanul járta a falvakat, összegyűjtötte a magyarság már félig elveszett kincseit, a cigányzene által elrontott eredeti népi dalt Népi zenénk megtalálása és feltárása a XX. század első harmadában a magyar szellemi élet legtüneményesebb tette,' szellemi forradalom, amihez hasonlót alig élt meg hármat a magyarság ezer esztendő alatt Egy Atlantisz merült fel a mélyből: 14000 magyar népdal. És az ebből sarjadó zenei vegetáció a két Mester, Kodály és Bartók első nagyvonalú megfogalmazásai, Claude Débussy és az oroszok forradalma után ők jelentik a zenetörténet további fejezetét. Vannak még más «bűnei» is e két géniusznak: a magyar népzene kutatásainál nem állottak meg a határoknál. Feltárultak előttük a román, tót, török és az ázsiai népek dalkincsei is. Bartók kis zenealbumában a Székely-keserves mellett ott szerepel a Tót legények tánca és a kétségkívül román izü Medvetánc is. Kodály gyermekkórusai a zeneirodalom talán egyedüli ezirányu alkotásai. E kóruskompoziciókon keresztül csendül fel a test és a lélek felszabadulásának ellenállhatatlan erejű vágya.

Természetes, hogy a szellemi emberek, akik a lélek felszabadulásáért indulnak harcba, félúton találkoznak a néppel, amely a társadalom felszabadulásáért küzd. Vannak sokan, akik megrettennek e számukra talán váratlan találkozástól és visszafordulnak. Kodály Zoltán nem ismeri az ilyen félelmet. Minden müvében a szabadságvágy végtelen forrásához, a népi zenéhez és költészethez fordul és az örök emberi szabadságot e magyar népi formanyelven követeli.

Nekünk Kodály Zoltán már rég halhatatlan, bár a «hivatalos» magyar urak nem ismerték el annak; a magyar nép szabadeágü gyének láűglelkü harcosa egyik legfőbb értéke az egész emberi kulturközösségnek.

Dr. Krämer György- 27 -